MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1984

1984-07-05 194. öe. - 1984_PB 194/9

k közé tartozik az életmód, az életvitel átalakulása. Bizonyos szempontból a változás nagyságrendjét mutatja az is, hogy a felgyorsult urbanizációs folyamat, a világvárosi jelleg erősödése sokak szemében elsősorban új gondok, kedvezőtlen tapasztalatok forrásaként jelenik meg. Az egyén, a család életminősége szempontjából tagadhatatlanul általánosan és jelentősen javultak a feltételek. A korszerűbb lakások; a kereskedelem, a szolgáltatások, a közlekedés fejlődése; a televizió, az automatizáció és a motorizáció széles tömegek számára minőségi változást hozott az életmód tekintetében. Mindez természetes módon, közvetlen hatással, kulturáltabbá tette az egyén, a családok életvitelét, növekvő differenciálódást eredményezve az igényekben, de az igények kielégitésének lehetőségeiben is. A szabadidő növekedése ugyancsak új teret nyitott, nagyobb választási lehetőséget teremtett az egyén, a család számára. Ezeknek a társadalmi méretű változásoknak számos, társadalmi méretű hatása bontakozott ki: nagy mértékben tapasztalható a családi programok előtérbe kerülése, sőt hellyel-közzel a családok befelé fordulása is. A pihenés, kikapcsolódás mellett ugyancsak jelentős mértékű a szabad időben végzett különmunka, mellékfoglalkozás. A művelődésben erősödtek az egyéni érdekeltség és érdeklődés motívumai, nőtt a lakáshoz, az otthonhoz kötődő kultúra /televizió, könyv, hanglemez/ szerepe. A közösségi művelődést szervező intézményeink tevékenysége egyre inkább az érdeklődés felkeltése, orientálása, illetve a hobby jellegű igények kielégítése és a szórakoztatás felé mozdult el. Háttérbe kerültek a hagyományos, gyakran passziv befogadásra épitő, előadás formájú programok és mind jobban meg kell küzdeni a látogatottság megtartásáért, növeléséért. Ezt a küzdelmet nehézzé teszi, hogy a közművelődési intézmények között jelentős ellátási különbségek vannak, az intézményeken belül pedig gyakran nem kielégitőek a működési 3