MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1984
1984-07-05 194. öe. - 1984_PB 194/87
r • - 8 II. A fővárosi közművelődési intézmények, mozgalmak munkája, tárgyi, személyi feltételei Az MSZMP KB közművelődési határozatának és a közművelődési törvény megszületésének éveiben a társadalmi, gazdasági adottságok, tendenciák olyanok voltak, hogy hosszútávon a szabadidő, és ezzel párhuzamosan a művelődési igények növekedésével lehetett számolni. Ebben a helyzetben reálisnak tűnt az az igény, hogy a közművelődési intézményrendszer - igazodva a társadalmi szükségletekhez - mennyiségileg és minőségileg gyorsan fejlődik. A budapesti feladatterv is ezt a dinamikus intézményfejlesztést tűzte ki célul, különös figyelmet szentelve az új lakónegyedekre, a munkáslakta területekre. Az elmúlt évtizedben - a nehezedő gazdasági helyzetben is - jelentős eredmények születtek. Általában jellemző, hogy az új létesítmények nagyobb része a helyi erőforrások kihasználásával, a lakosság társadalmi aktivitásának növekedésével valósult meg. /Az új létesítményeket a 13. sz. melléklet tartalmazza./ A fejlődés ellenére sem tudtuk a tervezett mértékben javítani a külső kerületek, a nagy lakótelepek közművelődési feltételeit. A régi településszerkezethez igazodó, meglévő intézmények csak ritkán képesek megfelelően kielégíteni az új lakónegyedekben jelentkező igényeket. 1. A közművelődési feladatokat ellátó tanácsi és szakszervezeti könyvtárak olvasóinak száma lényegében változatlan maradt, viszont csökkent a kikölcsönzött könyvek mennyisége. A könyvtárak szolgáltatóképessége növekedett, szolgáltatásaik és azok igénybevétele differenciálódott. A Fővárosi Tanács fenntartásában működő Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a főváros legkiépültebb kulturális intézményhálózata. Az elmúlt tíz év szolgáltatásainak jelentős bővülését hozta. A könyvtárak nyitvatartási ideje igazodott a használók szabadidejéhez. Az olvasók száma - szemben az országos tendenciával - nem csökkent, sőt az utóbbi években /az új könyvtárak révén/ valamelyest emelkedett. Az olvasók összetétele az általános és középiskolások, fiatal szakmunkások javára kedvezően alakult. A szakszervezeti könyvtárak nehezedő feltételeik ellenére még ma is fonj tos szerepet töltenek be az üzemi dolgozók, de esetenként a lakóterület 6 9-%