MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1983
1983-12-16 191. öe. - 1983_PB 191/95
III. A FŐVÁROS TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE A főváros lakosságának és életkörülményeinek alakulása Demográfiai és munkaerőhelyzet Budapest lakosainak száma az 1978. évi 2056,8 ezerről 1982 végére 2064 ezerre emelkedett. A természetes szaporodást azonban 1978-tól fogyás váltotta fel, amelyet 1983-ban már a bevándorlási nyereség sem pótolt: megkezdődött a főváros népességének lassú csökkenése. A fővárosban magas az egyszemélyes háztartások aránya, a családok átlagos létszáma egyre kisebb. A lakosok mintegy fele aktív kereső, közel egynegyede nyugdíjas, akiknek száma és aránya folyamatosan nő. Az időskorúakról való gondoskodás — magas számarányuk miatt — sajátos feladatokat ró a fővárosra. Ezen a téren — nagy erőfeszítéseink ellenére — eddig csak szerény eredményeket értünk el. A munkaerő-kereslet összességében meghaladja a kínálatot. Szerkezetében jelentősen eltér a valós igényektől. Tényleges létszámhiány van a fizikai, különösen a többmüszakos és a kedvezőtlen munkakörülményű helyeken. Nőtt a hiányszakmák száma. A fővárosi építőiparban, könnyűiparban és a gépipar egyes alágazataiban ez már olyan méreteket ölt, amely a hatékony termelés csökkenéséhez, a nagyértékű gépek és berendezések romló kihasználásához vezet. Ezzel egyidejűleg jelen van a kapun belüli munkaerő-felesleg is. Ennek oka változatlanul a nem megfelelő anyagi érdekeltség, amely a munkáltatók többségét belső munkaerő-tartalékok megőrzésére ösztönzi. Kritikus a helyzet az egészségügyi középkáderek és az élelmiszerkereskedelem területén. A fővárosban ma magasabb a képesítés nélküli tanítók aránya, mint az ország bármelyik megyéjében. Folyamatosan csökken a vidékről bejáró dolgozók létszáma. A főváros foglalkoztatási szerkezetében a változások iránya és dinamikája nem kielégítő. A munkaerő általában az iparból és az építőiparból a tercier ágazatokba és a mezőgazdaságba áramlik. A tercier ágazatokba való munkaerő-áramlás megfelel a fejlődő nagyvárosi élet igényeinek. A munkaerő mezőgazdaságba áramlása azért igényel figyelmet, mert hatékony felhasználásának követelményei nem mindig biztosítottak. Ebben szerepet játszik a fővárosi ipar termelési és termékszerkezetének vártnál lassúbb átalakulása, a társadalmi hasznosságot gyakran torzítva tükröző bérezési módszerek és gyakorlat egyaránt. A tovább csökkenő fővárosi munkaerőforrás, valamint a Budapesten rendelkezésre álló korszerű termelő kapacitások hatékony kihasználása és a lakosság jó ellátása miatt hosszú távon is szükség van mintegy 180 ezer fő ingázó munkaerőre. Jövedelmi viszonyok, életkörülmények A foglalkoztatottak havi átlagbére az anyagi ágakban az 1977. évihez képest közel egyharmadával növekedett, a fogyasztói árszint emelkedése ezt némileg meghaladta. Általános gond - csakúgy mint országosan -, hogy a dolgozók jövedelmeiben meglevő különbségek nem tükrözik a tényleges teljesítménykülönbségeket. 5 3S