MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1983

1983-01-20 186. öe. - 1983_PB 186/40

- 4 /Ezek az adatok a végleges mérlegek alapján esetleg valamelyest még változhatnak./ A veszteség és az alaphiány összege közel kétszerese lesz az 1981 évinek. Nem kétséges, hogy az eredmények romlásában a nehezebb piaci feltételek mellett a gazdasági szabályozórendszer nagyobb követelményei is szerepet játszottak. Ez elsősorban arra hivja fel a figyelmet, hogy vállalataink egyrésze nem tud megfelelni a növekvő követelményeknek. Ilyen felfogásból kiindulva akár pozitivnak is tekinthetjük azt a tendenciát, hogy nőtt a vállalatok közötti differenciálódás munkájuk hatékonysága alapján. A baj csak az, hogy ez a differenciáltság még mindig nem tükrözi a tényleges teljesítményeket, s ami legalább ilyen fontos, az évek óta gazdaságtalan termelést folytató, alacsony hatékonysággal működő vállalatok közül az elmúlt évben sem akadt arra példa, hogy az irányító szervek a tevékenységet visszafejlesszék, vagy megszüntessék s az ott foglalkoztatott munkaerő és lekötött anyagi eszközök átcsoportosítását kezdeményezték volna. Ebben tanácstalanság, bátortalanság és kényelmesség épp ugy szerepet játszott, mint a visszafejlesztést megalapozó koncepció hiánya, a felszabaduló munkaerő és eszközök átcsoportosításának ki nem dolgozott módszerei, vagy a teljes foglalkoztatottság egyoldalú, hibás értelmezése. Nagy erőfeszítéseket tettünk tavaly a fővárosban a fajlagos energiafelhasználás csökkentésére, az ésszerű energiatakarékosság széleskörű elterjesztésére. Minden bizonnyal a kormányzati szervekkel közös akcióink is szerepet játszottak abban, hogy a termelés fajlagos energiafelhasználása csökkent 1982-ben és a kommunális energiafogyasztás növekedési üteme is lelassult a fővárosban. Kedves Elvtársaki A budapesti székhelyű kivitelező építőipar teljesítménye 1982-ben tovább csökkent. A csökkenés tendenciája szükségszerű volt, mértéke azonban indokolatlan. A budapesti építőipari szervezetekkel szemben támasztott követelmények: a fővárosi építési feladatok, valamint az építőipari export növelésének célja egyaránt szükségessé tenni a kapacitások szinten tartását, összetételének gyorsabb módosítását. Az oly régóta áhított és a tervszerű, jó minőségű munkához nélkülözhetetlen egyensúly a fizetőképes kereslet és az építőipari kapacitások között Budapesten az elmúlt esztendőben sem jött létre. Ennek tudható be a kórház építések, ko