MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1983
1983-11-29 190. öe. - 1983_PB 190/68
-2harmadát Budapestről irányítják, termelésük és a működtetett eszközök részaránya eléri a 36?ó-ot. A budapesti ipar szerkezetét a feldolgozóipari ágazatok túlsúlya jellemzi. A fővárosi vállalatok és szövetkezetek a szocialista export felét,a konvetibilis kivitel 35%-át teljesitik, a feldolgozóipari nem rubel exportból 4955-kal részesednek. Ebben a vállalati körben a fővárosi gazdálkodó egységek az elmúlt két év során növekvő mértékben járultak hozzá a külső egyensúly javításához, a konvertibilis export növekedési üteme az országos átlag csaknem kétszerese volt. A Budapesten települt ipar - ezen belül is a foglalkoztatás - szerkezetét az utóbbi években a termelőszövetkezeti melléküzemágak erőteljes gyarapodása és a kiegészitő,kisegítő gazdaságok létrejötte is alakította. A melléküzemágaknak csak kisebb hányada végez ipari tevékenységet,de a kiegészitő, kisegítő gazdaságokkal együtt a nagyipart alkatrészek, részegységek gyártásával segítik. A melléküzemágak bővülése növekvő elszívó hatást gyakorolt a főváros iparában"'foglalkoztatott munkaerőre. Ugyanakkor a háttéripar fejletlensége számos feszültség forrása,akadályozza a termelés szervezettségének, a kooperációs kapcsolatoknak a javítását, az önellátási kényszer növeli a termelési költségeket. A budapesti ipar fejlődését is változó feltételek, a fejlődést segitő és gátló tényezők együttes hatásai befolyásolták. A vidéki ipartelepítés történelmi jelentőségű eredményeket hozott az ország gazdaságában. Hozzájárult a teljes foglalkoztatás feltételeinek lét rehozásához, munkalehetőségeket biztosított a mezőgazdaságból felszabaduló dolgozók számára, elősegítette az ipari kultúra elterjesztését, az infrastruktúra fejlesztését. Történelmi jelentősége mellett hatással volt a főváros iparára is. A vidéki ipartelepítés növelte a fővárosi vállalatok területi széttagoltságát. Az újonnan létesült vidéki ipartelepeken a termelés sok esetben alacsonyabb hatékonysággal indult, a szakképzetlen munkaerő alkalmazása gyakran a minőség átmeneti visszaesésével járt. A területi széttagoltság a szállítási költségek növekedését eredményezte. G&