MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1983
1983-11-29 190. öe. - 1983_PB 190/35
- 6 Nem kétséges, hogy a fejlesztési tevékenység fokozása az egyik fő cél, ez végig vonul egyébként egész állásfoglalás-tervezetünkön és az ajánlásaink között is nagy súllyal szerepel. Mélységesen igaza van, egyetértek vele, hogy amit nagyon világosan ki lehet rajzolni és hosszú távon tartós rendezőelvnek lehet tekinteni a főváros iparának fejf lesztésekor ez a termelési folyamat eleje és vége. Nem vitás, hogy az a koncentrált szellemi kapacitás ami ebben a fővárosban megvan és ami nyilvánvalóan hosszú távon is sajátja lesz,ez a műszaki fejlesztésben is kitüntetett szerephez juttatja a budapesti ipart, miként azt is tény, hogy a székhelyeknek egy nagyon jelentős része valószinüleg hosszútávon is a fővárosban fog működni, a végső folyamatnak a külkereskedelmi értékesítésnek is a jobb kézbentartását és irányitását is szükségessé teszi. Ajánlom, hogy ezt a gondolatot vegyük be az állásfoglalás-tervezetbe, érdemes erősiteni, teljesen egybeesik azokkal a szándékokkal, amelyet egyébként kivánunk az állásfoglalással szolgálni. Én azt is elfogadom, hogy a feltételeket ezen a területen - mármint ennek a két nagyon fontos tevékenységnek a feltételeit - javitani kell. Csak nehogy azt gondoljuk, hogy a javitásnak a módja, hogy most a városfejlesztés keretében valami irodaház-épitési kampányt inditsunk. ügye erre sem lehetőség, sem szükség nincs. Arra azonban igen, hogy például ezeket a tevékenységeket juttassuk jobb körülmények közé, az időlegesen vagy tartósan felszabaduló és kihasználatlan épületek kapacitásainak a felosztásánál. Ez olyan gondolat, amelyre szükség van, amit mi ugyan nem mondunk ki, de az állásfoglalásunkban benne van a tervezetben, hogy ...a kihasználatlan épületeknek a felhasználására az eddiginél lényegesen nagyobb gondot kell forditani... ez nem kizárólag és csak termelési célú felhasználást, hanem a tevékenység teljes körére vonatkozó felhasználást is jelentii. A következő dolog amit felvetett Martos elvtárs: a tőkeáramlásnak a gondja. A visszafejlesztés problémája, változatlanul elvtársak, az a véleményünk, hogy a Budapesti PÁrtbizottságnak nem lehet feladata, hogy konkrét visszafejlesztési programot határozzon meg és döntsön. Sem feladata sem lehetősége. A mi dolgunk, hogy ennek a visszafejlesztésnek a szelekció negativ oldalának Budapestre értelmezett rendezőelveit és feltételeit kiséreljük meg meghatározni. Én azt hiszem, hogy ezt az állásfoglalás megteszi. Változatlanul ugy látjuk, hogy itt valóban szükség van az előrelépésre három területen: a szabályozás területén, amelynek jól kell mérnie a hatékonyságot és azonos feltételeket, azonos követelményeket kell támasztani. A másik dolog, határozott gyors döntésekre van szükség ott, ahol ez a mérce világossá teszi, hogy hol nincs értelme tartósan fenntartani a tevékenységet. A határozott, gyors döntés iparirányitási és vállalatvezetési kérdés. Nemcsak központi irányitás, hanem konkrét vállalatvezetési kérdés, hiszen a szelekció nemcsak iparon belül, vagy iparágakon belül képzelhető el, hanem ahogy erre utaltunk, bizony vállalatokon b elül, 3S-