MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1983
1983-11-29 190. öe. - 1983_PB 190/19
-13struktura mellett a túlcentralizált irányítási szervezet is jellemzi a budapesti iparvállalatokat. Előzőekben más összefüggésben már szóltam a Csepel Müvek Tröszt megszüntetése kapcsán a szervezeti decentralizálás körül kialakult szélsőséges nézetek egyik csoportjáról. Ehelyütt a másik pólusról szeretnék emlitést tenni. Amennyire indokolt lehet egy túlcentralizált iparvállalat átszervezése, egységei szervezeti önállóságának biztosítása, legalább olyan fontos hangsúlyoznunk és a gyakorlatban is érvényt szereznünk annak az elvnek,hogy nagy vállalaton belül is lehet és kell nagyobb önállóságot adni az egyes termelő egységeknek. Szervezeti változtatás nélkül is lehet a belső érdekeltséget növelni, a kezdeményezőkészséget kibontakoztatni, a valódi tartalékokat mozgósítani.Ezen a téren nagyon lassú az előrehaladás. A vállalati központok nem segitik,hanem gyakorta gátolják a belső érdekeltség és önállóság növelését.Különösen gyakori tapasztalat,hogy a nagyvállalati központ minimális bérgazdálkodási, anyaggazdálkodási önállóságot sem biztosit gyáregységeinek. Az is általános gyakorlat, hogy a gyárak nem ismerik termékeik gazdaságosságát, költségviselő képességét, a piac értékítéletét, a gyártmány- és gyártásfejlesztési koncepciókat, a kooperációs lehetőségeket. Iparvállalataink gazdálkodásának egyik nagy tartaléka ez, amely ujabb tőke befektetés, vagy költség ráfordítás nélkül szabadithat fel szunnyadó energiákat, hozhat jó eredményeket. Tipikusan vállalatvezetési és szervezési kérdés ez, amelyhez mindenekelőtt szemlélet változtatásra, s ha ez reménytelen, akkor kádercserékre van szükség. A budapesti ipar egyik jellemző meghatározó vonása a városon belüli földrajzi elhelyezkedése, szerves kapcsolata a város életével. Ezt a kapcsolatot alapvetően két dolog jellemzi. Egyrészt a budapesti ipartelepek többsége összefonódott a lakóterületekkel, beékelődött a történelmi városmag és a tömeges lakásépítési program megvalósításának eredményeként kialakuló modern, peremkerületi lakótelepek alkotta lakóövezet közé.Ez az elhelyezkedés megnehezíti az optimális városfejlesztési, városszerkezeti megoldások alkalmazását, növeli az ipar környezetszennyező hatását és hatalmas beruházási igényt támaszt minden telephelyi, vagy városszerkezeti JZ