MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1983
1983-07-08 188. öe. - 1983_PB 188/47
- 5 aktivitása, mint a közéleti tevékenységük egyik bizonyitéka. Az irodalmi műfajok hagyományos szerkezete átrendeződésébe /a próza és a dráma erőteljesebbé válása/ leginkább a fiatalabb nemzedék szólt bele. Ez nem a lira válságát, inkább a próza és a dráma felzárkózását jelenti. A klasszikus szépirodalom arányának csökkenésével az állásfoglalásra kevésbé késztető dokumentarizmus erősödésével megnőtt a "kérdező irodalom" aránya, és az azt támogató irói-szerkesztői magatartás is jellemzőbb. A másik tendencia a memoár-irodalom térhóditása. E müvek a mai magyar valóságnak értékes megközelítései és újrateremtései irodalmunkban. A marxista kritika elismeri ezeket a "többféle", gyakran erősen szubjektiv irói válaszokat.A politikai közvélemény az elemzésnek, bátoritásnak, vagy elmarasztalásnak a hatékonyabb megnyilvánulását hiányolja adott esetekben - az alkotóműhelyen belül, vagy a kritikában. A fiatal értelmiség egyes köreiben, köztük az irók egy részénél is tapasztalható elbizonytalanodás, esetenként távlatvesztés. Az alkotót és az alkotást formáló viták gyengeségével függ össze a József Attila Kör helyzete, korábbi felfüggesztése. Ma már egyértelműen megállapítható, hogy a "művészeti feladatnélküliség" volt a legfőbb oka a szervezet "pótcselekvéseinek". A kölcsönös bizalmatlanság az írószövetség és a volt FIJAK vezetői között meddő vitákat eredményezett, s közben a vezetőségben a legszélsőségesebb nézetek, önállósodási törekvések nyertek tömegbázist. Az írószövetségtől való teljes elszakadási szándék, a szövetségtől, kiadótól, "független" füzetsorozat megjelenésének igénye, a müvek értékelésétől elszakadt, ellenzéki megközelítésektől sem mentes "korszakértékelések" kényszeritették ki a bizalom megvonását a szervezettől. A problémák egy része - az átszervezések utáni átmeneti nyugalom óta az uj vezetőségválasztással kezdődően ismét felerősödött. Az irodalmi közéletet, az irók közérzetét - sok más mellett befolyásolja az irodalmi intézményrendszer szervezeteinek /könyves folyóirata-kiadás, nyomda, terjesztés/ munkája. Hiányosságaik hosszú átfutási idő, kéziratok elfektetése politikai természetű elégedetlenségeket is szülnek. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR