MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1983

1983-01-20 186. öe. - 1983_PB 186/12

- 6 Sajátos kettőssége tehát életünknek as objektív fejlődés tányeinek és e fejlődés társadalmi tudatban való tükröződésének ellentmondásossága* Tudnunk kell azonban,, hogy itt nem egyszerűen a tudatnak a léttől való elszakadásáról van szó, hanem magának a fejlődési folyamatnak belső ellentmondásosságáról is. 2. Ha az emberek elégedetlenek azzal, amit az intézményfejlesztésben a fővárosban látnak* akkor ennek fő oka éppen a közoktatást sújtó és roppant nehezen csökkenthető pedagógushiány. A 70-es éveket végigkísérte az óvónőhiány. Budapest szinte kizárólagosan csak középiskolát végzett óvónőket kapott, felsőfokú végzetteket, kevés kivételtől eltekintve, csak a munka melletti képzésből. A képesítés nélküli nevelők kényszerű alkalmazása az óvodában, egyes években, kétszeres volt Budapesten, mint az országban. Minthogy azonban az óvoda nem osztályoz és pedagógiai munkájának értéke és az ehhez fűződő érdekeltség nem minden szülő számára nyilvánvaló, az óvónőhiány még nem váltott ki a lakosságból elégedetlenséget. Amikor azonban a pedagógushiány megjelent az általános iskola alsó tagozatán és még nagyobb mértékben a napközi otthonokban, az emberek hangot adtak nyugtalanságuknak* A pedagógusok terhei is egyre inkább szaporodni kezdtek, mert ezen a szakterületen a betegség, gyermekgondozási segély, vagy az állás betoltétlensége miatt távollevő embert azonnal helyettesíteni kell. A1