MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1982

1982-01-29 179. öe. - 1982_PB 179/10

- 5 Jelenleg ugyanis a lakásbérleti szabályok széles körben és különböző cineken lehetővé teszi bérlakás megszerzését függetlenül attól, hogy az igénylő szociális körülményei, vagyoni és jövedelmi helyzete, lakásigénylése és várakozási ideje alapján jogosult-e bérlakásra, vagy nem. Az igy kiutalt lakások bérlőinek többsége még a lakáshasználatbavételi dij fizetésétől is mentesül. Azért kell ezen változtatni, mert a kedvezményes elbírálásban részesültek száma igen magas. Budapesten a:: 1980-ban kiutalt 28.500 lakásból közel 8.500-at használatbavételi dij fizetése nélkül kellett kiutalni. Az esetek nagyobb részében ez igazságtalan és a lakosság jogos ellenérzését váltja ki. A lakáshoz jutásban az esélyegyenlőséget, mindenekelőtt a szociális körülmények, valamint a jövedelmi és vagyoni viszonyok különbözősége miatt, nem kell és nem is lehet abszolút értelemben, mindenre tekintet nélkül érvényesíteni. Ugyanis nyilvánvaló, hogy pl. a sokgyermekes család előbb jut lakáshoz, mint a gyermektelen, az alacsonyjövedelmü szociális bérlakást kap, a magasabbjövedelmű esetleg OTP lakást, stb. Nem lehet figyelmen kivül hagyni azt sem, hogy akinek anyagi helyzete /esetleg családi segitséggel/ lehetővé teszi, az a jövőben könnyebben és rövidebb idő alatt juthat majd jó minőségű, esetleg végleges lakáshoz /pl. nem szociális bérlakáshoz!/ A fővárosban jelenleg 101 ezer lakásigénylőt tartunk nyilván. Tervünk összeállításánál azzal számoltunk, hogy 1985-ig 70-72 ezer lakásigény elégithető ki. Ennél lényegesen több megoldásra a jövőben sem látunk lehetőséget. Tehát mai ismereteink szerint, a jelenleg nyilvántartott igények közül kb. 30 ezret csak a VII. Ötéves terv időszakában lehet kielégíteni. Az irányelvekben megfogalmazott feladat elérni azt, hogy mérséklődjenek a családok indokolatlan lakásköltség különbségei, legyen arányosabb a teherviselés egyrészt az állam és lakosság, másrészt a lakosság különböző rétegei között. Az építési hozzájárulás összegének növelése a nem szociális jellegű bérlakásnál, a lakbérek rendezése, a szociálpolitikai, valamint a munkáskedvezményben részesíthetők körének kiterjesztése ^ a magánlakásépités különböző formáinál az állami támogatás mértekének egymáshoz közelítése a lakáshoz jutás pénzügyi terheit, a lakosság, szociális, vagyoni és jövedelmi viszonyainak megfelelően kiegyenlítettebbé teszik. A magánerőből történő lakásépítés növelése is hozzájárul ahhoz,^hogy a lakáshozjutás anyagi terhei közötti különbségek jelentősen csökkenjenek. ÁO