MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1982

1982-11-30 184. öe. - 1982_PB 184/71

r. 5/5. ezért csökkenő a tagság, a tagfelvételi arány is. Vagy tegyem hozzá, hogy itt is elhangzott már az elmúlt két évben, hogy a munkások körében nem is olyan nagyon vonzó a társadalmi munkának a végzése. Tehát nem tüleked­nek azért, hogy a pártba kerüljenek, hogy ők ott társadal­mi tevékenységet folytassanak akkor, amikor urambocsá napi 8 órai munka után elmehet maszekolni, elmehet kisvál­lalkozni, elmehet bárhová plusz pénzt keresni, vagy eset­leg pihenni, mert ahhoz is joga van és nem vállalja azokat a kötelezettségeket, ami a párttagsággal jár. Nagyon nehéz, ezt nemcsak a gyári Május l-es tapasztalatból mondom, hanem egy kicsit a kerületi tapasztalatból is, még akkor is, ha nálunk a munkás tagfelvételünknek a 85 %-a munkásarány, szó­val még ennek a tükrében és ilyen megállapításaink is voltak, holott a műszaki értelmiség körében és az egyéb értelmiségi körökben sincs olyan nagy tülekedés, mint volt pár évvel ez­előtt. Na most ezen azért nekünk odahaza is, de azt hiszem, hogy azokban az ajánlásokban, ami itt szerepel az anyagban ezen egy kicsit tovább kell gondolkodnunk az elkövetkező i­dőkben is és megtalálni azt a fajta módot, amivel esetleg előrébb léphetünk. Hiába van nekünk 5 éves nevelési tervünk tagfelvételre is. Az 5 év alatt rengeteg a változás. Női üzem lévén a fele elmegy GYES-re, a fele kilép, telje­sen megváltozik a nevelésbe bevont egyéneknek a köre. Pártmunkát illetően az alapszervezetekről meghatározó szö­veg ami itt az anyagban az állásfoglalásban olvasható én teljes mértékig egyetértek vele, hiszen az alapszervezetek úgymond a végrehajtásban az ostorvég. Tehát ott csattan. Ő közvetlen az, aki az egyénnel a dolgozókkal közvetlen kontaktusban van, tehát a végrehajtásnak mindennapi gyakor­lati elemét ott lehet lemérni legjobban, hogy az alapszer­vezetek hogyan dolgoznak. *4

Next

/
Thumbnails
Contents