MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1982

1982-11-30 184. öe. - 1982_PB 184/32

-2*nyire a bérek és az árak változása alapján itéli meg. A minősítésnél ritkábban esik szó a béren kivUli jövedelmekről, szociális juttatásokról, az életszínvonalat, életkörülményeket jelentősen alakitó társadalmi közkiadásokról, a lakosság teljes fogyasztásának változásáról. Kétségtelen, hogy az elmúlt két és fél évben bekövetkezett változások rendkívüli differenciált képet festenek a Budapesten élő emberek életszínvonalának alakulásáról. A lakosság összes fogyasztása 1979-hez képest több mint 2,5 %-kal emelkedett. A fogyasztás növekedését részben a reáljövedelmek minimális - o,5 %-os - részben pedig a társadalmi közös fogyasztás • dinamikusabb növekedése támasztotta alá.Talán nem érdektelen megemlíteni, hogy 1982-ben minden budapesti lakos közel 13 ezer Ft összegű állami támogatásban részesült az egészségügyi ellátás, gyermekintézmények, a közmüvek, a kommunális és közművelődési, valaminti kulturális szolgáltatások formájában. 1979-ben ez a szám még alig haladta meg a 10 ezer Ft-ot# ye növekedett az egy főre jutó nyugdijak, családi pótlék összege és a kedvezményes üdültetésben résztvevő családok létszáma is. Jellemzi a fogyasztás alakulását néhány példa is. 1980. és 1981-ben gyorsabb, 1982-ben lassúbb ütemben, de tovább növekedett a budapesti lakosok gépkocsi és egyéb tartós fogyasztási cikk vásárlása. Ma már 100 budapesti háztartásra 121 televízió készülék, loó hűtőszekrény, 97 mosógép és 41 személygépkocsi jut. A lakosság megtakarításai - az 1979-80. évi csökkenést követően ismét emelkedett. Jól jellemzi a növekvő pénzmegtakarítást, hogy 1982. szeptember végén az OTP budapesti fiókjaiban elhelyezett 53 MD Ft-ot meghaladó betétállomány 3o %-kal magasabb az 1979. évinél. A lakosság fogyasztásának összetételében az élelmiszer és a ruházati cikkek részaránya folyamatosan csökken, a vegyes iparcikkeké pedig erőteljesen nő. Ez a tendencia törvényszerű, megfelel a fej lett gazdasággal rendelkező országok fogyasztási szerkezetének. Meg kell említeni azt a jelenséget, hogy az élelmiszer fogyasztáson belül az összes húsfogyasztás 1979-hez képest 4-5 %-kal csökken és tejből is évről évre kevesebb fogyott Budapesten. 32