MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1982
1982-06-25 181. öe. - 1982_PB 181/7
- 2 Ez a magyarázata annak, hogy jelentésünk nem teljeskörüen próbálja felvázolni az életszinvonalat befolyásoló mennyiségi és minőségi, számszerűsíthető és nem kvantifikálható tényezőket. Ez az oka annak is, hogy a Végrehajtó Bizottság megbizásából szóbeli kiegészítésemben elsősorban a jelentésben bemutatott eredményekből levonható következtetésekkel, illetve az életkörülményeket formáló azon tényezőkkel szeretnék foglalkozni, amelyek konkrét számokkal nem, vagy csak szűk sávban mérhetők. A bevezető keretében rövid magyarázatot kell fűznöm a jelentésben feldolgozott időszak adataihoz is. Pontos és viszonylag széleskörű adatbázissal az 1976-8o évek közötti, V. ötéves tervidőszakra vonatkozóan rendelkeztünk. Ám napjaink helyzetének felvázolásához nélkülözhetetlen volt a VI. ötéves terv első évének, 1981-nek és az 1982-es év első felének eredményeit, változásait is bemutatni. Ezek az adatok, információk azonban valamelyest szűkebb körűek, nem biztositják az elemzés alapjait a lezárt ötéves tervnek megfelelő mélységben. Ez a magyarázata annak, hogy a bemutatott eredmények néhol hézagosak, vagy nem azonos időszakra vonatkoznak. Kedves Elvtársak! Az elmúlt több mint hat év eredményei alapján levonható legáltalánosabb és legkarakterisztikusabb megállapítás egyértelmű és vitathatatlan: Budapest lakosságának életszínvonala, életkörülményei úgyszólván valamennyi területen és valamennyi rétegnél javultak. Ezt a megállapítást nagyon sok eredmény alátámasztja. Hogy közülük csak a legjellemzőbbeket emeljem ki: egy budapesti dolgozó átlagkeresete az 1975. évi alig több mint 3.300 Ft-ról napjainkra több mint 4.800 Ft-ra emelkedett. A lakosság reálfogyasztása közel 12 %-kal nőtt. Amig 1977-ben a nyugdijasok 69 %-ának, több mint 31o ezer embernek a havi nyugdija maradt 2.000 Ft alatt, addig napjainkban ennek a fele, nyugdíjasaink egyharmada kap 2.000 Ft-nál alacsonyabb nyugdijat. A lakosság takarékbetét állománya 26 milliárd Ft-ról több mint 5o milliárd Ft-ra emelkedett. A komfort nélküli lakások száma közel felére csökkent, a komfortos lakások száma több mint 50 %-kal nőtt, a másfél és több lakószobás lakások száma pedig 10 év alatt majdnem megduplázódott. •*
