MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1981

1981-12-07 177. öe. - 1981_PB 177/51

- 11 ­növekedését. Ez részben valódi emelkedést jelent, részben pedig ezen hallgatók most nyiltabban vallják világnézetüket. Érzékelhetően erősödött a burzsoá propaganda hatása is a hall­gatóságra. Megpróbálnak kételyt támasztani a fiatalság körében a szocialista eszmék iránt, eltávolitani őket a párt politikájától, a Szovjetuniótól. A nacionalizmus - és a szovjétellenesség - változatlanul a bur­zsoá ideológia egyik legfontosabb megjelenési formája. A naciona­lizmus szitásának olyan módja is létezik, amely a "magyar út" el­különültségét hangoztatja. Ezzel a többi szocialista ország ered­ményeit kérdőjelezik meg. Az eszmei-politikai arculat a munkában, a hivatásvállalásban erősödik meg, vagy bizonytalanodik el. Az a tapasztalat, hogy a fiatal értelmiség akar és tud is dolgozni, problémái akkor kezdőd nek, amikor nem kap képességének megfelelően feladatot, vagy nem számitanak eléggé felelősségérzetére. II. A budapesti egyetemek és főiskolák a hazai értelmiség után­pótlás alapvető bázisát képezik. A fejlett szocialista társada­lom épitése növekvő követelményeket támaszt az értelmiséggel és egyben az értelmiséget képező intézményekkel szemben is. Ezt az igényt erősitette meg a Politikai Bizottság 1981. február 3-i határozata, amely a felsőoktatás minőségi fejlesztése, annak értelmiségképző funkciója mind teljesebb kiteljesitése követel­ményét fogalmazta meg. A fővárosi felsőoktatási intézményekben jelen vannak és fej­leszthetők az eddigi eredményeinket is kovácsoló erők, akik az új minőségi feladatok megoldására képesek és biztositani tudják a hallgatók magas szinvonalú oktatását-nevelését. A hallgatók eszmei-politikai arculata formálásának lényeges szintere maga az oktatási-nevelési folyamat. Ezért elengedhetet­&

Next

/
Thumbnails
Contents