MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1981

1981-04-07 172. öe. - 1981_PB 172/58

- y$ Vo múltban is: kommunistának, vezetőnek lenni senki számára sem jelent több jogot. Aki vezető funkciót tölt be, az a jogokból inkább kevesebbet vegyen, mint egy százalékkal többet a megengedettnél. Miként Kádár elvtárs is utalt rá a Népfront Kongresszuson, jogos népünknek az az igénye, hogy ne csak a nagy társadalmi kérdésekben, hanem minden területen, minden kérdésben győzzön az igazság. Ezek után Óvári elvtárs kulturális kérdésekről, szellemi életünk egyes jelenségeiről szólt. Magyarországon az aktiv keresőknek 25 %-B. szellemi foglalkozású. Ebbe persze beletartoznak az alkalmazottak és mindazok, akik nem önálló szellemi munkát végeznek. A szellemi foglalkozású rétegekről szólva először mindig azokra gondoljunk, akik a termelésben, az oktatásban, a közművelődésben, az egészségügyi intézményekben, az államigazgatásban és életünk minden más területén becsülettel ellátják feladataikat, részt vesznek a közéletben, és naponta tettekkel bizonyítják elkötelezettségüket a szocializmus ügye iránt, ők vannak túlnyomó többségben az értelmiségen belül is, és ezért méltán megérdemlik társadalmunk bizalmát, politikai intézményeink, szerveink figyelmét, megbecsülését. Ez általában érvényes az értelmiségnek egy szűkebb, de fontos és értékes rétegére is, amelyet alkotó értelmiségnek szoktunk nevezni. Közöttük is a szocializmus elkötelezett hivei vannak többségben, azok, akik tudásukat, művészetüket a nép > javára kamatoztatják. Nem szabad megengednünk, hogy figyelmünket elterelje róluk az a kisebbség, amely nem találja helyét a mai viszonyok között, befelé fordul, pessszimizmusra hajlik és