MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1980

1980-09-19 167. öe. - 1980_PB 167/61

- 41 - Most pedig mintha ugyanúgy ha kell ha nem hangzik a buzdítás; "csak bátran". Ebből jönnek ki olyan helyzetek, hogy nálunk talán még egy miniszter is fájdalmasabban tud panaszkodni, mint a kapitalizmusban a legsivárabb sorsú elnyomott proletár. Ezek olyan jelenségek, amelyeket a szocializmus nézőpontjából hol vidámabb, hol lehangoltabb érzelmekkel lehet fogadni. De van olyan is, ami ellen már saját erőinket mozgósítani is kell. És ez pedig az a hangulatkeltés, amely már minden állítást megkérdőjelez, gyanúba fog, amelyik védelmébe vesz valamit szocialista valóságunkból, amiről másnak csak tagadó állítása van. Itt talán abba is hagyhatnám és mindenki saját fantáziájára bizhatnám, hogy még közvetlenebbül mire is gondolok. Ugy érzem nem lehetek ennyire bölcs. Muszáj konkrétabbnak lennem. Mielőtt saját újságunk egy cikkéből idéznék valamit azért előre kell bocsáj tanom. Különböző művészi alkotások bírálatával pártfórumokon eddig sem foglalkoztunk és a jövőben sem ajánlatos. Tehát amit mondok nem egy könyvbiralata akar lenni, hanem egy, a könyv írójától függetlenül létező szemlélet ellen szólok. A példámban adva van egy könyv, amely egy iparág sanyarú sorsára hivja fel a figyelmet. Abban az iparágban dolgozó emberek, vezetők és mások részéről is vannak a könyv egyes állitásaival vagy egész beállításával szemben ellentétes vélemények. Ezt ők is megkísérlik elmondani. &