MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1979

1979-11-09 159. öe. - 1979_PB 159/42

v - 16 Összességében megállapítható, hogy a kerületekben fejlődött a fegyelmi munka szinvonala, növekedett a Fegyelmi Bizottságok rangja. Tevékenységük - munkaterv alapján - rendszerbe foglalt. E

gy-egy ügy kapcsán - a tanulságok levonása mellett - a Fegyelmi Bizottságok egyre több kezdeményező javaslattal élnek a Végrehajtő Bizottságok felé. Rendszeresebbé vált a vállalatok, intézmények Fegyelmi Bizottságainak és az alapszervezetek vezetőinek szakirányitása. A pártfegyelmi munka színvonalának emelését nehezitette, hogy a XI. Kongresszus óta a ker.-i Fegyelmi Bizottságok elnökeinek 24 %-a, a fegyelmi referensek 68 %-a. cserélődött. Bár a cserélődés egészséges folyamatként is felfogható, mégis arra kell törekedni, hogy egy cikluson belül a változás ne legyen ilyen nagymértékű. Munkánk gyengesége, hogy a vállalatok, intézmények Fegyelmi Bizottságainak egy része "nem tud mit kezdeni magával". Rendszerint csak akkor tartanak ülést, ha fegyelmi ügyet tárgyalnak. Nem vált eléggé elfogadottá az a felfogás, hogy a Fegyelmi Bizottságok törődjenek jobban a párttagság fegyelmével, ismerjék meg a pártfegyelmet akadályozó objektiv és szubjektiv tényezőket, munkáljanak ki javaslatokat és tennivalókat a pártfegyelem erősitése érdekében. Változatlanul,az indokoltnál kisebb mértékben szerepal a taggyűlések napirendjei között a pártfegyelem témaköre. Az esetek többségében a párttagság akkor foglalkozik a pártfegyelemmel, ha egy párttag fegyelmi ügyében dönteni kell. Figyelembevéve azt a körülményt, hogy a pártszervezetek 75-80 %-ban "nincs fegyelmi ügy", - a témától való "elzárkózás" hátráltatja a párttagság nevelését, a pártfegyelem erősítését. A taggyűlések ritkán élnek fellebbezési jogukkal. Ez betudható annak, hogy helyeslik a felettes.pártszerv határozatát, de hozzájárul a kényelmesség, a bátortalanság és a bonyolítás ismeretének hiánya is. BUDAPESTI PÁRTBIZOTTSÁG FEGYELMI BIZOTTSÁGA Ja