MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1979

1979-02-27 156. öe. - 1979_PB 156/27

-2Mi azt mondjuk; kevés az épito kapacitás, pedig egy év alatt 18 ezer lakást tudunk felépiteni. 105 ezer fő dolgozik a fővárosi építőiparban. A keresőképes lakosságnak 7,5 %-a termeli a nemzeti jövedelem 13 %-át az országban. Ezek a számok akkor értékelhetők igazán, ha összevetjük az indulás - a felszabadulást követő - az állami épitőipar születésének időszakát jellemző adatokkal. Az épitőiparra azidő tájt a kézművesség, a kisipari módszer, a szezon jelleg nyomta rá bélyegét. Az ország keresőképes lakosságának csak 3 %-át - 96000 főt - foglalkoztatott - és a nemzeti jövedelemnek még 1950-ben is csupán 6 %-át adta. 1948-ban ossz gépi ereje 3000 LE volt. Ma egy fizikai munkásra a duplája jut! Az államositást követő öt év alatt épült Budapesten 18 ezer lakás. A fővárosi épitőipar akkori teljesítménye, egy év alatt, folyó áron alig haladta meg az 1 md. Ft.-ot, mig ma 47 md. Ft. értéket teljesit. Az épitőipar a fővárosban - és az országban egyaránt - a népgazdaság meghatározó sulyu és fontosságú, szerelő jellegű nagyiparává fejlődött 30 év alatt. Kedves Elvtársak ! A főváros épitőinek tisztelet jár. Tisztelet jár akkor is, ha gyakran kell birálnunk munkájuk minőségét. Megítélésüket; életük, tevékenységük komplexitásában kell tennünk. A budapesten dolgozó építőmunkások zöme vidéki. Jelentős részük hajnali négy órakor buszra, vonatra száll és este 7 órakor ér haza. Nagyobb részük munkásszállón, vagy ágyrajáróként él a fővárosban. Hetenként egyszer látják a családot néhány órára. A vándorélet társadalmi, anyagi és emberi hátrányait, a jellemzően nehéz, szabadban végzett munkát a bérek szinvonala és a különélés! pótlék mértéke ma sem ellensúlyozza megfelelően. Az utóbbi években romlott az épitőmunkásoknak, az ipari dolgozókhoz mért bér pozíciója - az ipart érintő központi bérJ*