MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1979
1979-04-02 157. öe. - 1979_PB 157/21
Felforgató tevékenységet folytatott a Vietanámban élő kinai nemzetisége giek között. A hoák "üldözése" miatt beszüntette a kétoldalú megállapodásokban kötött hitelek, segélyek folyósitását, hazarendelte összes szakértőjét /dokumentumokat mind megsemmisítette,/, Kambodzsát a Pol Pot rezsimet a maga szekerébe fogta és onnan rendszeresen provokálta Vietnamot. 1977. szeptemberétől a provokációk már háborús méreteket öltöttek és ezek súlyos gondokat okoztak a vietnami népnek. Vietnám többször megkísérelte a problémák tárgyalásos rendezését, ezt Kambodzsaiak soha nem fogadták el. Döntő fordulatot hozott az, hogy Kambodzsában 1978 őszén megalakult az illegális Kambodzsai Nemzeti Egységfrontja, amely a rendszer ellen fegyveres harcot kezdett. Ehhez kérték a szocialista Vietnám segítségét. A közös harc 1979. január 7-én győzelemre vezetett. A kambodzsai bábrendszer összeomlása a maoista politika és ideológia súlyos kudarcát is jelentette, megszűnt az a lehetőség is, hogy Kina ks Kambodzsából katonai csapásokat mérjen Vietnamra. Ez a vereség is közrejátszott Kina Vietnám elleni agressziójának megindításához. 20 Kina az agresszióval több célt akart elérni: - súlyos károkat kozva Vietnámnak akadályozza annak békés épitő munkáját, - helyeállitsa Kambodzsában megtépázott tekintélyét, politikai presztizsét, - demonstrálya délkelet-ázsia országai felé, hogy kész erőszakos, katonai lépésekre is, - leakarták mérni egy ilyen esemény nemzetközi hatását, mindenekelőtt a SzU. és USA reagálását. A harcokban mintegy 26 kinai hadosztály, 5oo ezer katonája 2o-25 km közötti mélységben hatolt be. A cselekmények mintegy 4 millió vietnámi lakost érintettek, ezek jelentős részét ki kellett telepiteni lakhelyérő 1. Alapvetően a vietnami helyi erők verték vissza a reguláris hadsereg jelentős mértékben Rgroxx&fc&xKéisx. A vietnamiak adataik szerint megsemmisítettek, harcképtelenitettek mintegy 6o ezer kinai katonát, több, mint 3oo harckocsit. Kiütköztek a kinai hadsereg gyengeségei, az erkölcsi-politikai színvonal területén a fegyvernemek és egységek ütőképessége alacsony. A kinaiak visszavonulásához sok minden hozzájárult: - a közvetlen katonai kudarc, a SzU és a szocialista országok fellépése, a világközvélemény állásfoglalása, az agresszióval szemben, a SzU. demonstratív katonai lépéseket tett a szovjetkinai határon. Onnan a kinaiak egyetlen egységet sem mertek végrehajtani, a kinai lakosság körében megjelent az elégedetlenség, a vezetés körében is ellentétek keletkeztek határkérdésekben. A kinai agresszió politikailag is vereséget hozott Kinának. A világ valamennyi országa elhatárolódott az agressziótól. Még USA és Japán vezetői kifejezték aggodalmukat azért, hogy az agresszió megnövelte a háborús veszélyt. A kommunista és munkáspártok túlnyomó többsége elitélte a kinai vezetést az agresszió miatt. A tőkés országok egyrésze valamint Románia és Jogoszlávia összekötötte a kinai agressziót és a kambodzsai vietnám nyújtotta segitséget. Az ilyen megközelítés elfogadhatatlan = pl. Vietnam hivásra ment Kambodzásba, de Kinát senki nem hivta Vietnamba. 3Á