MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1979

1979-04-02 157. öe. - 1979_PB 157/18

17 A Carteri vezetés agresszívebb módon reagál a világban őket ért kudarcokra, állandó ellentámadásokkal kísérletezik. Felhasználja a Kinai vezetés politikáját, annak agresszivitását, szovjetellenességét, hegemonista törekvéseit és együttműködik vele a szocializmus, a haladás erői ellen. Az Egyesült Államok vezetői külön hangsúlyt helyeznek a fegyverkezési versenyre. Közvetlen céljuk a fegyverkezési verseny uj hullámával, hogy maguk javára megváltoztassák a szovjet-amerikai stratégia erőegyensúlyt és a NATO-Varsói Szerződés erőviszonyait. Közvetett céljuk, hogy a Szovjetunióban és a szocialista országokban mind több erőt vonjanak el az épitő munkától, ezáltal társadalmi feszültségeket hozzanak létre. Évről, évre uj és uj támadó fegyvereket alkotnak, amelyekkel szembeni védekezés költségei nagyobbak, mint az előállítás költségei. Ilyen okok miatt késleltetik a SALT II. megkötését és nehezítik a bécsi tárgyalásokat. Az amerikai korm. külpolitikájának lényeges eleme: a szocializmus elleni ideológiai harc és propagandaháború, a szocializmus iránti bizalom gyengitése. Arról igyekszik meggyőzni a tőkés országok közvéleményét, hogy a SZU és a Varsói Szerződés katonailag fenyegeti a nyugati világot . Emberi jogok védelme ürügyén igyekszik belső nehézségeket okozni a szocialista országoknak, és lejáratni a szocializmus ügyét. A nemzetközi konzervativ erők igyekeznek fokozottabban felhasználni a szoc. ellen a katolikus egyházat is. Erre utal az uj pápa személyének kiválasztása. Az uj pápa offenzivebb, haladáséilenesebb fellépésre ösztönzi a katolikus erőket a szocialista országok ellen. Az USA érdekei a harmadik világban meggyengültek és ez egyes térségekben őket a közvetlen beavatkozás útjára viszi. Közel - Keleten, Afrikában akadályozzák a válsághelyzetek igazságos, tartós rendezését és ellentéteket szitának a térség népei között. A közvetlen USA beavatkozások közül kiemelten szólt a beszámoló az Izraeli-Egyiptomi külön alkudozásról, külön békéről. A Közel-Keleti helyzet a külön békével még bonyolultabbá, még ellentmondásosabbá vál. Az Iráni események és Carter elnök személyes beavatkozásra késztette az Egyesült Államokat. Az USA részére csak egy egyiptomi-izraeli békeszerződés ad lehetőséget ahhoz hogy ennek a térségnek reakciós országaiból, rendszereiből katonai és gazdasági tömböt hozzon létre. Ez az USA stratégiai célja. A