MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1979

1979-04-02 157. öe. - 1979_PB 157/5

-4Még jobban töltsék be jelző szerepüket és lássák el érdekképviseleti, érdekvédelmi feladataikat, támogassák a különféle érdekek lehető legjobb összehangolására irányuló törekvéseket. A pártszervezetek tartsák szem előtt azt a fontos alapelvet, hogy a párt a kommunisták utján irányitja a szakszervezeteket. Ez lényeges feltétele az önállóan és felelősen végzett szakszervezeti tevékenységnek. Az ott dolgozó kommunisták kövessenek el mindent annak érdekében, hogy a pártonkivüli dolgozók is még jobban értsék és még nagyobb odaadással valósitsák meg pártunk politikáját. A párt szövetségi politikájáról is szólt a beszámoló. Megállapította, hogy hazánkban a társadalom különböző osztályai, rétegei, a különböző világnézetű emberek egyetértésben dolgoznak a szocializmus épitésén. Ebben pártunk szövetségi politikája jut kifejezésre. Fontos politikai tényként megállapíthatjuk, hogy a munkásosztály és a parasztság odaadóan dolgozik, kritikus helyzetekben is fegyelmezett, az utóbbi időben is sokszor tanújelét adta, hogy a pártban és politikájában teljes a bizalma és a párt számithat a munkásosztályra, a parasztságra. Bár a Központi Bizottság múlt év áprilisi ülése részletesen szólt az értelmiségről, figyelembe véve társadalmunkban betöltött növekvő szerepét, most is indokolt beszélni róla. Az értelmiség politikai helyzetét alapvetően a kiegyensúlyozottság és a párt politikája iránti bizalom jellemzi. Túlnyomó többsége a szocializmus ügye mellett áll, munkájával tevőleges részese redményeinknek. Életükben egyaránt megvan az egzisztenciális biztonság és az alkotóképesség szabad kifejtésének lehetősége. Az értelmiség elsődlegesen szaktudásával szoglálja a szocializmus épitési feladatainak folyamatos megoldását, de nem lebecsülendő az a közéleti aktivitás sem, amit társadalmi életünk különböző területein , mindenekelőtt a marxista-leninista világnézet és a kultúra terjesztése, a közgondolkodás formálása, a társadalmi folyamatok elemzése, a politikai döntések előkészítése érdekében fejt ki. A közéleti fórumokon, az értelmiség különböző köreiben a fokozódó aktivitás és kezdeményező készség jelei tapasztalhatók. Az értelmiség amellett, hogy általában érzékenyebben reagál a körülötte zajló eseményekre, hajlamos a problémák eltulzására. Többségük azonban segitő szándékkal alkot és mond véleményt helyzetünkről. Fejlődésünk belső ellentmondásai, munkánk gyengeségei, mint például a termelési szerkezet korszerűsítésének elhatározása és a megvalósítás közötti késedelem, a minőségi munka követelményének hangoztatása és a mennyiségi szemlélet érvényesülésének ellentéte, a valóságos teljesítmény megbecsülésének fontosságára való hivatkozás, ugyanakkor a teljesítményeknek még mindig kis szerepe az elismerésben, mindez időnként a velünk egyetértő értelmiségiekből is türelmetlenséget, szélsőséges véleményeket vált ki.Értelmiségi körökben is tapasztalhatók nacionalista, kozmopolita jelenségek, s megtalálhatók álbaloldali és revizionista köntösben jelentkező antimarxista nézetek. 5"