MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1978

1978-11-23 154. öe. - 1978_PB 154/8

- 7 A feladati rész véglegesítésénél vegyék figyelembe, amit a rétegekről mondott, valamint azt, hogy a KISZ-ből a legjobbakat hozzák a pártba. A KISZ budapesti munkájának mélyebb elemzése és segítése, hogyan lehet személyre szólóan foglalkozni a legjobbakkal, ezeket a témákat javasolja, vizsgálják meg. Ancsel Eva: Az eszmei-politikai nevelés kérdéséhez, akadályaihoz, buktaptóihoz szólva elmondja, hogy már Lenin figyelmeztetett: ahhoz, hogy megfelelően neveljük a fiatalokat, tudnunk kell, hogy a felnövekvő nemzedék tagjai nem ugyanúgy jutnak el a szocializmushoz, mint apáink. Erre Lenin figyelmeztetett, s akkor nekünk is tudnunk kell, hogy ma sem ugy jutnak el a fiatalok, mint 10-20 évvel ezelőtt. Bele kell illeszkedni a mai fiatalok élethelyzetébe, problémáiba. Ha kész szövegek vannak mindenre, akkor mellébeszélnek. Mi mindent a helyére teszünk, bölcsességgel vagyunk ellátva. Meg kell tehát érteni a más történelmi szituációt. Beleszületnek a szocializmusba, elindulnak azon az úton, amelynek során kialakítják szocialista viszonyaikat a szocializmushoz. Hibának tartja, hogy az eszmei nevelésben nem szabadultak meg attól, hogyne csupán eszményeket közvetítsenek a felnövekvő nemzedéknek. A valóságba ki fogja beavatni őket? Az eszménynek és a valóságak az ellentmondásából származik a cinizmus, - ez a megfogalmazás a párt irányelveiben szerepel. Szeretnék a legegyenesebb úton nevelni a fiatalságot, de nem elég a tudattol tudatig való út végigjárása, van ének egy bonyolult, kikerülhetetlen útja, amely a gyakorlaton keresztül vezet. Amikor a fiatalok türelmetlenségéről beszélnek, elfelejtik, hogy a türelem is rossz lehet, ha az passzív várakozás arra, hogy majd a felnőtt nemzedék, vagy a történelem elvégzi a rájuk háruló feladatokat. Hámori Csaba: Az ifjúság eszmei-politikai nevelése területén teljes körű képet adni nehéz. Az ifjúság, meghatározás alapján is, a társadalom beillesztése folyamatában való réteg. S ez a beilleszkedés nem egyenletes. Az ifjúság mindig tükrözi a társadalmi folyamatokat és ellentmondásokat. Ha mégis vállalkozna az arculat elemzésére, akkor elsősorban a cselekedetek, a tettek alapján kell ítélni, s csak másodsorban arról, hogy mit mondanak a fiatalok magukról. A tettek alapján való ítélet során, úgy érzi, nincs szégyellni valója az ifjúságnak, s ezt sok mindennel lehet igazolni. Évente 10 ezer fiatalt küldenek ifjúsági építőtáborba, szocialista brigádokban dolgozó fiatalok száma, valamint a munkaversenyekben helytálló fiatalok száma. A tömegpolitikai rendezvények sikerét, a fiatalok helytállását igazolta a VIT budapesti előkészülete is. Ha előrébb akarnak jutni, akkor - ahogy Király elvtársnő mondta - a nevelés folyamatát kell ellenőrizni,^ s az egyes fiatalemberre ható tényezőket kell számba venni, megítélni és a kapcsolatot megteremteni. Sok tényező alakítja az ifjúság eszmei-politikai arculatát, s ezek között valahol a sorban ott van a munkahely is. Ezeknek a tényezőknek a hatását kell vizsgálni, megváltoztatni. Az ifjúság tömegeivel hivatásszerűen foglalkozóknak a helyes rétegi