MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1978

1978-11-03 153. öe. - 1978_PB 153/40

4 A budapesti lakásszükséglet távlati alakulásánál elsőnek azt kell megbecsülni, hogy összesen hány lakásra van szűk­ség a tervezési időtávlatban. Ez az un* mennyiségi tipusu igény, mely azt jelenti, hogy minden lakásra jogosult csa­ládegysóg* állandó lakással rendelkezzék. A számitás kö­vetkező lépése arra vonatkozik, hogy a szükséges lakásál­lomány mennyi lakás épitésével, illetve bontásával érhe­tő el. A szükséges lakásállomány nagyságrendjét népesedési prog­nózisra és ehhez kapcsolódó feltételezésekre alapozva kö­zelitettük meg. Ezek fontosabb elemei a következők* - Budapest lakónépességének száma a tervezési időtávlat­ban csak kis mértékben fog növekedni /max. 2.15o.ooo­re/, mivel a 8ó-as évek elején a születések száma alat­ta marad a halálozások számának ós a bevándorlás /ván­dorlási nyereség/ csökkenő tendenciát mutat. - A népesedési tendenciák /korösszetétel változása, be­vándorlás csökkenése, stb/ arra utalnak, hogy az átla­gos családnagyság korábbi gyorsütemű csökkenése mérsék­lődik. - A lakáshelyzet alakulása a családösszetételt jelentősen befolyásolja. Ezért a lakásállomány fejlesztősót ugy célszerű folytatni, hogy az a családot, mint intézményt erősitse, a felnövő fiatalok családon belüli elhelyezé­sét lehetőleg házasságkötésükig biztoeitsa. - A lakásépitesnek elő kell segiteni, hogy az idős egye­dülállók - igényeiktől függő mértékben - a családon be­lül helyezkedhessenek el, ezáltal társadalmilag ós Családegysóg az önálló háztartásban élő család, részcsa­lád ós egyedülálló. l±0

Next

/
Thumbnails
Contents