MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1978

1978-11-03 153. öe. - 1978_PB 153/25

- k A belső helyzet konszolidálásában fő helyen van a gazdasági élet helyreállítása, ugyanakkor itt van a legtöbb nehézségük is. A termelés volumene és a termelékenység rendkivül alacsony, korszerűtlen az ipar és mezőgazdaság felszereltsége. 1985-ig majd 2000-ig rendkivül magas, ugrásszerű fejlődést tűztek ki, de nincs reális válasz arra hogyan, milyen eszközökkel kivánják azokat elérni. A vezetés saját céljainak megfelelően újraértelmezi Mao nézeteit, de ezzel elkerülhetetlenül kikezdik Mao emlékét, tanításait. A legfelsőbb vezetést a szembeállás és a kompromisszumokon alapuló egység jellemzi. Hua Kuo-feng csoportja és Teng Hsziaő-pint csoportja több kérdésben egyetértenek, de ugyanakkor rivalizálnak is egymással. Mindez lemérhető a helyi, területi vezetésben is, és tükrözik a magas arányú személyi leváltások is. A kinai külpolitikát a nagyhatalmi, szovjetellenes irányvonal erősödése jellemzi. Az egész világra kiterjedő fokozott kinai diplomáciai tevékenység, Huang Hua külügyminiszter beszéde az ENSZ-ben, a NATO-val kapcsolatos kijelentései már nyilt szövetkezést, együttműködést jelentenek a Szovjetunió, a szocialista közösség, a békeszerető erők ellen. A kinai vezetés folytatja közeledését az Egyesült Államokhoz. Li Hsziennien miniszterelnökhelyettes kijelentette, hogy Kina kész béke- és barátsági egyezményt kötni az Egyesült Ál lamokkal. Ugyanakkor Kina arra törekszik, hogy az ázsiai és Csendes-óceáni térségben az USA és Szovjetunió kizárásával teremtsen érdekeinek megfelelő helyzetet, ezért kötött Japánnal béke és barátsági egyezményt. Ugyanakkor kilátásba-helyezték a Szovjetunióval 1950-ben kötött barátsági és együttműködési szerződés felbontását. f5