MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1978

1978-06-20 151. öe. - 1978_PB 151/5

- k megyei első titkári értekezleten arról, hogy a főváros szükségleteit segitsék ugy, mintha az saját ügye lenne minden megyének. A vidéki építkezéseket pedig ugy kell tekinteni, hogy abból a főváros is osztozik. A következő dolog a távlati elképzelések és tervek viszonya. Nagyon fontos annak elfogadása, hogy egy távlati fejlesztési elképzelés levegősebb, mint maga a terv. Minden, ami a távlati fejlesztési elképzelésben szerepel, - hogy az mikor jelenik meg az irott, megfogalmazott középtávú tervekben, - nagyon sok körülménytől függ. A budapesti fejlesztéssel kapcsolatban: igaz az, hogy feszültség alakult ki a kivitelezési kapacitás miatt. Ehhez két dolog; szükséges; hogy megfelelően szabályozott legyen a beruházási vásárlóerő, és fokozatosan teremtsük meg ehhez a vásárlóerőhöz a kivitelezési kapacitásokat. Ehhez tervszerű munkára van szükség. Szeretném még megemlíteni, hogy az 5 éves tervekben a munkaerőhelyzet pontos felmérése és varható alakulása más, mint ahogy a tervekben szerepel. Budapesten sokkal nagyobb a csökkenés a munkaerőben, s ha valahol, akkor Budapesten a ,munkaerőt technikával, korszerű gépekkel, szervezéssel pótolni elsőrendű kérdés, mert semmiféle jel nem mutat arra, hogy a munkaerőgazdálkodást a hagyományos metodikával pótolni tudjuk. A gazdálkodó szervek fejlesztései közötti összhangról: ismert, hogy Budapesten az iparnak hány %-a található. Fejlesztési pénze minden vállalatnak van. Még a rosszaknak is! Márpedig ha pénze van, annak egy része a fejlesztési alapra kerül. Ha a beruházási alapok nagyjából 50 %-át a vállalatok valósítják meg, akkor számolni lehet a fejlesztési elképzelések összehangolásával, ami nagyon fontos feladat, mert megindul a harc a kapacitásért. Budapest nehéz helyzetben van, mert sok minisztériummal kell egyeztetni, ezért egy nagyon komoly koordinációs tevékenységre van szükség, s ha ez megvan, akkor lehet a prioritásokat kialakítani. Összhang az agglomeráció és a vidéki városok között: budapesti anyavállalatokhoz 300 ezer olyan ember tartozik, akik vidéken dolgoznak. Nyilvánvaló, hogy ezek a gyáregységek, telephelyek a fejlesztés kérdésében hetente ott vannak az anyavállalatnál, hogy hogyan lehet az ő lehetőségeiken javítani. Itt is nagyon fontos az összhang megteremtése, hogy mikor, hol engedünk, milyen volumenben fejlesztéseket. Egy nagyobb szabályozottság, irányítottság, ráhatás kell a pénz okos elköltéséhez. A főváros fejlesztésénél első helyen a budapesti ipar rekonstrukcióba, szelektív és intenzív iparfejlesztése áll. Az ország a tőkés export javítása szempontjából jogosan Budapesttől vár, remél javulást. Budapest fejlesztéséért megszavazott nagy összegekért, lehetőségekért itt kell elsősorban Budapestnek honorálni az ország és a kormány felé, mert ezt semmilyen vidék nem tudja pótolni. Másik nagyon fontos része ennek a nem termelő infrastruktúra kérdése. Szerepel ebben a színházak rekonstrukciója, muzeumok, t\