MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1977

1977-03-18 142. öe. - 1977_PB 142/13

- 11 érzi, hogy az ő munkájára is szükség van. Ezekhői kialakul a párttagságnak az az érzete, hogy a társadalmi demokráciának ő passziv részese, a döntések meghozataláhan rá nem számítanak, és ez a kritika és önkritika különbözőségében is közrejátszik. Több elvtársban felvetődött, hogy a pártmegbizatások rendszerében nem kellene-e valamit ujitani? Ez általános kivánság a mozgalmi jelleg erősitése érdekében, hogy állandó pártmegbizatása legyen mindenkinek. A választott tisztség az kötött, de a többi pártfeladatok végrehajtását nem kellene évekre egy-egy emberhez kötni. Nem lenne helyeseb

b, ha a pá

rtmegbiza

tásokat egy-egy akció végrehajtásához köt

nénk é

s utána az évvégi értékeléseknél é

rtéke

l

ni ezekn

e

k a pár

ttagoknak a munkáját. Kísérletképpen elmennék egészen a pártbizalmiig. Miért kell egyes párttagoknak 10 évekig bizalminak lenni? Nem lehetne ezt is évente megujitani, és mindig mást választani? Szerintem egy 2-3 éves párttagnak el kell jutni odáig, hogy el tudja látni a pártbizalmi tisztséget. A beszélgetések során a környezetükben folyó politikai tevékenységről nagyon keveset beszéltek. Viszonylag keveset hallunk pártszerü értékelésekről is. Az a legjelentősebb ebben az egész akcióban, hogy iránymutató tapasztalatokat adott a pártéletről, és ezek helyes figyelembe vétele számos probléma megoldásához vezethet, de különösen a pártvezetés, a párttagság kapcsolatának kivánt alakulása jelenthet óriási íeladatot. A párttagokkal való beszélgetéseket a pártonkívüliek széles tömegének érdeklődése kisérte olyannyira, hogy sok helyen várták a beszélgetések végét, hogy ott mi történt. A jelentéssel egyetértek, elfogadom, alapja lehet a következő évek munkájának, de vigyázni kell az elszürkülés veszélyére, mert az összegező taggyűlések - tapasztalatom szerint - már nem tudnak olyan szines összefoglalót adni. Jb