MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1976

1976-04-27 136. öe. - 1976_PB 136/124

19 Olaszországban általános halratolódás ment végbe, olyan erőviszonyok alakultak ki, hogy az Olasz Kommunista Párt joggal léphet fel a hatalmi struktúra megváltoztatásának igényével. Ebből kiindulva hirdette meg 1973. végén az úgynevezett történelmi kompromisszumot. A kereszténydemokraták és támogatóik hatalmának csődje miatt elégedetlen dolgozó tömegek, a középrétegek, sőt a vagyonos rétegek egy része is olyan kormányt akarnak, amely biztosítja a gazdasági és a politikai stabilitást. Olaszországban a néptömegek körében kereszténydemokraták és a kommunisták képezik a két legjelentősebb politikai erőt. A gazdasági és politikai viszonyok pozitiv változása ezért a kommunista párt megitélése szerint, csak a két párt viszonyának megváltozásával, együttműködésükkel képzelhető el. Következésképpen, az OKP. felfogása szerint, a kedvezően alakuló nemzetközi feltételekre is támaszkodva, a két hagyományosan szembenálló politikai erőnek történelmi kompromisszumra kell lépnie egymással. A történelmi kompromisszum lényege sok tekintetben tisztázatlan és számunkra nem világos. Az olasz testvérpárt megfogalmazása szerint a történelmi kompromisszum azt jelenti, hogy az uj demokratikus rend, a három nagy népi áramlat, a kommunista

, a szocialista 03 a kereszténydemokrata tömegek, a nemzet többségének müve lesz. Az Olasz Kommunista Párt össztársadalmi szinten fokozta politikai befolyását. A szocialisták, szociáldemokraták és kereszténydemokraták közelmúltban zajlott kongresszusa is azt tanúsították, hogy az ország központi politikai kérdése lett a kommunistákhoz való viszony

. A kereszténydemokrácia jobboldali szárnya a kongresszuson valamelyest visszaszorult, s minimális többségre jutott