MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1975

1975-01-20 126. öe. - 1975_PB 126/74

ráhatás és meggyőződés formálása nem elég hatékony, nem irányul kellően a munkára nevelésre, a fizikai munka nagyobb megbecsü­lésére. A négy év alatt, különösen a,közoktatásra vonatkozó központi bizottsági határozat megjelenése óta, a társadalom na­gyobb figyelemmel fordult az ifjúság oktatása, nevelése felé. Bővült a nevelési tényezők köre. Az üzemek, közművelődési intéz­mények, társadalmi szervek, szervezetek, a pártszervezetek ösz- W tönzésére egyre több segitsóget nyújtanak az oktatási intézmények. b./ A felsőoktatás. Budapest huszonegy felsőoktatási intézményében az 1969/70-es tanévben 41 h$k hallgató tanult ,közülük 26 793 a nappali tagozaton. Az elmúlt oktatási évben a hallgatók létszá­ma hl 374-re növekedett, ebből a nappali tagozaton tanult 29 937 diák. A Budapesti Pártbizottság az elmúlt években külön-külön foglalkozott az egyetemek és főiskolák munkájával. Beszámoltatta az egyetemi pártbizottságokat a korábbi határozatok végrehajtásá­ról, a Központi bizottsági határozatok alapján végzett munka tapasztalatairól. A nevelőmunka fejlődése, a tudatos szemléletformáló , tevékenység korszerűsítése érdekében uj tantervek, tantárgyi programok készültek. Az oktatás szinvonala emelkedett. A tanul­mányi idő beosztásának és a számonkérésnek uj módszerei alakultak^ ki, speciális tárgyak bevezetésére került sor; a diákok érdekeit jobban figyelembe vevő tanulmányi-, vizsga-, és fegyelmi sza­bályzat készült; a módositott ösztöndij és szociális támogatás rendszere demokratikusabb döntést biztosit. A szocialista demokratizmus fejlődött az uj szervezeti ós működési szabályzatok alapján. Az egyetemi és főiskolai okta­tási tanácsok közvetlenül résztvesznek az intézmények vezetésében, döntenek oktatási, nevelési kérdésekben. -yu

Next

/
Thumbnails
Contents