MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1973
1973-12-14 117. öe. - 1973_PB 117/27
- 17 Már hosszabb ideje beszélünk róla, megállapítjuk, hogy erősödött az egoizmus, a harácsolás, a szerzés szelleme. Egyes emberek, állampolgárok nem kis számban a szocializmus Ugye iránti odaadás, áldozatkészség, önzetlenség helyett egoisták, szerzők, sőt némelyik harácsoló lett. Ez ellen fokozódott a harc és tovább kell folytatni a harcot. Erről most részletesen nem szólok. Kádár elvtárs részletesebben foglalkozott egy másik tünettel, ami a fővárosban is fellelhető és a kommunisták számára -4ft figyelmeztető. Amikor a gazdaságirányítás reformjára készültünk, - de már korábban is hoztunk néhány feltétlenül helyes döntést. így például a párt elismerte, hogy a Magyarországon megvalósuló szocializmus viszonyai között két féle egyenértékű szocialista tulajdon van: az össznépi tulajdon és csoport tulajdon, amelyek a marxizmus-leninizmus szempontjából egyenértékűek, mindkettő szocialista tulajdon. Ismert, hogy mi ebben a kérdésben messzebb mentünk, mint más testvérpártok, akik továbbra is tartják azt, hogy két féle, következetes és következetlen szocialista tulajdon van és a csoport tulajdont a következetlenhez sorolják. Amikor pártunk ezt az elvi állásfoglalást kimondta, alaposan meggondolta és bizonyos történelmi tapasztalatokból kiindulva, azokból vont le elméleti következtetést. Ez az elvi állásfoglalás helyes volt és ma is az. Amikor napirendre került a reform bevezetése, a párt tudatosan foglalkozott az érdekeltség problémájával. Addig az össznépi érdek, vagy másképpen kifejezve államérdek, illetve egyéni érdek élt a köztudatban. S azt mondtuk, hogy ez a két érdek a szocialista rendszerben egybe esik, de időnként ütközik is. Az irányítás reformjának előkészítése időszakában azt az álláspontot foglaltuk el helyesen, hogy a jövőben három érdek lesz, mert a valóságban is annyi van: össznépi, vagy államérdek, csoport érdek, ebbe a csoportérdekbe most állami vállalatokat és a szövetkezeteket is tudjuk bele, ^7
