MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1972

1972-02-10 107. öe. - 1972_PB 107/97

Tanulságai miatt szólnunk kell arról is, hogy a múlt évben Végrehajtó Bizottságunknak több olyan időt rabló és idegeket őrlő üggyel kellett foglalkoznia, amelyek arra mutattak, hogy a különböző területeken dolgozó egyes kommunisták egymás közti viszonya, magatartása ellentmond a pártszerüségnek. Megállapítható volt, hogy egyes kerületekben, intézményekben, párt-, állami, gazdásági vonalon dolgozó vezető beosztású kommunisták közötti viszony, környezetük szemeláttára, a munkát akadályozó elvtelen civakodássá, nem egyszer gyűlölködéssé fajult. Ennek káros hatása a munkára, a környezetre nem kivan részletes indoklást. De ennek kapcsán legalább két dologra kell felhivni a figyelmet. Először is feltétlenül szükséges, hogy a vezetők saját munkájukat, magatartásukat időről-időre kritikusan vizsgálják, másodszor a környezet, az együtt dolgozók egymás iránti nagyobb figyelme és felelőssége is szükséges a magatartásbeli és a módszerbeli hibák időben való feltárásához és kijavításához. Nem törődhetünk bele a felfogásunktól és munkastilusíinktől idegen közömbösségbe. A "ne szólj szám, nem fáj fejem" idegen, a kommunista magatartástól. A közömbösség, a fegyelmezetlenség forrása is. A párt és állami fegyelem lazaságaival szemben határozott fel lépésre van szükség. Következetesebben érvényesíteni kell a vezetők és az ügyintézők felelősségét és indokolt esetben felelősségrevonásukat. Szembe kell szállnunk a ráérős, kényelmes magatartással is, amely ellenkezik felfogásunkkal, munkastilusunkkal. Nemtörődömségre, kényelmességre utal , hogy egyesek a feladat megoldását akkor is felül ről várják, amikor a megoldás kulcsa helyben van. Egész kollektívák len-dületét visszafogja, amikor a vezetők nem a felmerült nehézségek, problémák leküzdésére összpontosítják figyelmüket, erőfeszitéseik nem arra irányulnak, hogyan lehetne legyűrni a valóságos nehézségeket, ha3}