MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1972

1972-02-10 107. öe. - 1972_PB 107/54

- 51 élők észitett stádium létesítésről van szó, amiben mi kérjük az illetékesek, mindenekelőtt a VB segitségét. Ugyanis a rendeletben az is benne van, hogy vitás esetekben az illetékes főhatóság vezetője, ebben az esetben Szépvölgyi elvtárs segíthet, hogy az illetékesek: OT, EVM, PM, engedélyt adhassanak. Elvtársak! Egy megjegyzést a Délpesti kórházzal kapcsolatban. Bennünket érint ez a létesítmény, illetve az e körüli huzeLváarm. Meglehetősen rossz a hangulat a lakosság k őrében a Délpesti kórház létesítése körüli viták miatt. Az az igazság, hogy erre nagyon nagy szükség van, a délpesti területen a kórházak elavult állapotban vannak, itt nyilván létszük séglet a fejlesztés. A rekonstrukciókkal kapcsolatban: teljesen egyetértünk azzal, hogy a budapesti ipar előrelépésének nagyon jelentős módszere és lehetősége a rekonstrukció. Azzal is egyetértünk, hogy a minisztériumok, az illetékes felső szervek nem pontosan ugy, vagy legalább is olyan sulylyal kezelik ezeket a rekonstrukciókat, mint ahogy kellene. Erre konkrét példát tudok mondán i, valamennyiünket érint. A csepeli APOR bázistelep, amely Budapest olaj és benzinellátását biztosítja, jelentős rekonstrukcióra szorul, s azt mondhatnám, hogy kritikussá vált a leterhelés és a túlterhelés miatt a bázistelep biztonsaga, A rekonstrukció, amelyre a pénz is megvan, a tervek is megvannak, nem kezdődhet el, mert ugyanaz a tárca, amely ezt elrendelte, a saját építőipari vállalatát sem képes olyan irányba befolyásolni, hogy a kivitelezést vállalja. SÖt, megtörtént az, ami sámos esetben megtörtént az elmúlt hónapokban, hoíy az építő revolverezte a befruházót, az ÁPOR-t olyan irányban, hogy a saját pénzeikből a beépítésre kerülő összegek jelentős százalékát az ő fejlesztési alapjára gratis adja át. Azon a tanácskozáson, ahol az illetékesek résztvettek, senki sem volt abban illetékes, hogy á-t vagy b-t mondjon, pedig meglehetősen magas beosztású emberek voltak: sajnos nem az első ilyen jellegű tanácskozás, ahol az ember részt vesz, ahol megállapodunk abban, hogy valamit kellene csinálni, mondjuk egymásnak, hogy valamennyien felelősek is vagyunk , de komkrét lépések nem történnek. Ez az egyik dolog. A másik: az energiabázisunk korszerűsödik, ezt örömmel tapasztaljuk, örömmel olvassuk. Az is igaz, hogy rengeteg pénzbe kerül ez a korszerűsítés. Nagyon sokat gondolkoztam annak idején azon, hogy a bányák visszafejlesztése milyen előnyöket fog jelenteni nekünk: a megmaradók korszerűsítése és a gazdaságtalan széntelepek érintetlenül hagyása, a szénhidrogének előretörése. Konkrét tapasztalataim, pontosan a Csepeli Papírgyár szénhidrogénekre való átállásának tapasztalatai arról győznek meg - elvtársak -, hog ez -riási pénzbe kerül. Még abban az esetben is, amikor már világos, hogy nem volna szabad tovább erőltetni a vállalatot - mondjuk - a kettős tüzelésre való átállásra, ami horribilis összegeket emészt fel, az ember szól, hogy kérem próbáljunk engedni benne, s talán ha ujabb 40 milliót nem kellene ráfordítani az olajtüzelésre való átállásra a gáz mellett, akkor azt mondják, hogy ha a Fővárosi Gazmüvek kijelenti, hogy ö tud a Csepeli Papírgyárnak gázt adni, akkor elcveszik tőle azt, amit Németh elvtárs kiharcolt a Nehézipari Minisztériumtól, illetve az OÉGH-tól számára. Azzal revolve reztek vissza, hogy akkor itt tulajdonképpen Budapest kommunális ellátását veszélyeztetjük, holott ujabb tiz és tízmilliók beruházásáról \an szó. Nagyon érdekes kezdeményezéssel a Ne hézipari Minisztérium kialakított ilyen területfelelősi rendszert, ezt a magam részéről üdvözlöm, jó dolog s merjük remélni, hogy a csatát valahogy majd megvívjuk. Mégis ^