MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1972

1972-11-01 111. öe. - 1972_PB 111/6

Véleményünk azerint inkább arról, hogy a gazdasági reform éa az u^ mechanizmus pozitivumait és gazdasági eredményeit nem mindigés mindenütt követte kellő raervü és jelentőségű, tudatra ható politikai, ideológiai tevékenység. Ennek hiánya teremtett lehetőséget egyéni visszaélésekre ia. Az is hozzájárult, hogy a párt es állami határozatok végrehajtása nem történik minden helyen szinkronban. Á számonkérése pedig a határozatoknak pártéletünknek még eléggé gyenge oldala. Csekély a határozatok végrehajtása körülik mulasztásokért felelősségrevontak száma. Látni kell azt is, hogy az uj mechanizmus ki nem számitható, előre nem látott negativumai megválaszolatlan uj kérdéseket, vétség-tipusokat tűztek napirendre, melyekkel az egyéni vétségen tul a pártéleten belül feltétlen foglalkozni kell. Pl: az egyéni, caoport éa taraadalmi érdek helyesen értelmezett öaszefüggéseire és hibaforrási lehetőségeire. Vagy a népgazdaság egyes érdekszéfári közötti ellentétre és azok néha jogtalan feloldási törekvéseire. 4z anyagi javak és a tudati szint nem együtt fejlődő voltára es az ebből adódó ideológiai, politikai károkra. Ezek elemzése, megoldása, az okok feltárása már nem a pártfegyelmi munka feladata. Mégis, mi a feladatunk? Nézetem szerint egyéni ügyben egyedül, a párt érdekét érvényesitő, igazásgos és humánus döntés. Ezentúl ahol mód, szükség elégséges ismeretanyag van, figyelem felhivás. Röviden még két kérdésről. Időnként felmerült, hogy csak fegyelmi munkával foglalkozók, akik döntően egy bizonyos negativ irányú hangulati alapon, a tényektől elszakadva élnek, nem hoznak-e akár személyre, szólónan, akár általánosságban túlzottan súlyos döntéseket. Budapest gyakorlatában véleményem szerint ez nincs így. A Budapesti Pártbizottság által választott Fegyelmi Bizottságiban a konkrét egyéni döntés és az általános tanulságok levonása nem szakad el a szigorú tényszerűségtől, sem a meghallgatás, sem a vizsgálat, sem a döntés periódusában. Ugyanez a tényszerű kritikus hang es állásfoglalás tükröződik azokban az elemzésekben, amelyekkel a Budapesti PB. a pártvezetés figyelmét kivánják felhivni a párt fegyelmi életét érintő kérdésekre. Végül szeretnék néhány szót szólni a Politikai Bizottság és a KEB. leveléről. Teljesen egyetértek a Budapesti PVB. itt közreadott anyagaival, mely töobek között kimondja, hogy a párttagokkal folytatott csoportos beszélgetés és a pártoktatás egyes fórumain vissza kell térni a dokumentumok folyamatos ismertetésére és megértetésére. Nézetem szerint nagyobb horArejü és sokkal hosszabb távon ható kérdésekről van szó, mint hogy párttagságunk egy taggyűlés és egyszeri hallás után ezt megérteni és magáévá tenni tudja. Ahhoz, hogy a kiadott anyagok minden párttag által képviselt ismeretanyaggá, tudatos vállalássá alakuljanak - az anyagokkal való napi foglalkozás elengedhetetlen. c