MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1972

1972-02-10 107. öe. - 1972_PB 107/26

zatok, ahol az élő munka hatékonysága a legjobb, összehasonlítva azokkal az ágazatokkal, ahol ez nem javul - ez nem mutatkozik meg a jövedelmekben. Hozzá kell tennem, hogy ez a helyzet még mindig kényegesen kedvezőbb a jövő szempontjából, mint a korábbi tervutasításos rendszer volt, mert a vállalatokat erőteljesen ösztönzi egy normális gazdaságosságra való törekvésben. Összességében tehát ez kedvező helyzetet teremt. De ugy. érzem, az egész preferencia-rendszer bizonyos módosítása meghozná azt a hatást, hogy a szabályozó rendszer automatizmusával hasson a helyes gazdasági struktúrára. Legyen szabad megemlítenek, azt iá,hgyo nem változtatunk a közfelfogáson, közmorálon, akkor a célok elérése nehezebb lesz. Ehhez a vezetést ugy fel kell készíteni, hogy hatékonyan fel tudjon lépni e nem kívánatos tendencia ellen. A jelenlegi rendelkezése, a vezetés mostani felkészültsége ehhez nem elegendő. Elindult nálunk a vezetőképzés, elterjed végre az, hogy a vezetés óriási ismeretanyagot követel, hogy a 30 vagy akár 10 évvel ezelőtti módszerek folytatása - amelyek annakidején egy üzem gazdaságos működését lehetővé tették - ma és noIna egyre kevésbé lesznek hasznosak. Van ugyan vezető továbbképzés, de az jellemzi, hogy aki oktat, annak nincs gyakorlata, akinak van gyakorlata, az nem oktat, Nem helyes az sem, hogy igen hatalmas és hozzáférhető anyag van Magyarországon, hogy megismerj ük a vezetéssel kapcsolatban sok tudományos ismeretet, de ha ezeknek a szintézise nom történik meg, akkor az egy az egyből való utánzásuk nem hozhat kellő eredményt. Ezeket alkalmazni kell a magyar viszonyokra, közgondolkodásunkra, közfelfogásunkra, A vezetőképzés sajnos olyan, hogy tetszetős, divatos, és érdekes előadásokat hall az ember, de azok valóságos értékét itt is a hasznosság szerint kellene megszabni. Végül szólni kell arról a hatásrió, amely az embereket éri akkor, amikor elhagyják munkahelyüket, egészen addig, mig a másik munkahelyre érnek, 3ok a tennivaló abban, hogy a vezetés Üzemen belül kialakítsa azt az alkotó szellemet, ho-y a meglevő anyagi eszközök és jelentős üzemi értékeke hasznosságát biztosítja. De hozzá kell tenni, az a propaganda és felvilágosító munka, ami a hírközlő és sajtószerveiben folyik, a kivánt hatást nem segíti elő. Rendkívül sak a dilettáns, az életet nem ismerő az életet rosszul bemutató közlemény. Sajnos, ma Magyarországon a vezetéshez sokkal többen értenek, mint amennyire szükség volna. De ezek nem valóságos értékek, csak elképzelések. Egyesek elképzelik, hogy ismerik ezeket a dolgokat. Nagy szükség volna rá, hogy szakszerűen, a dolgok előrevitele irányába mutató az agitációs, felvilágosító, nevelő munka folyjon a tömegkommunikációs eszközeinkben, sajtóban stb. úgy példa: helyesen ragadta meg a KB. azt a követendő láncszemet, >ogy a gazdasági előrehaladásban most a legnagyobb hatékonyságot jelenthet, hogy a munka- es üzemszervezésre kellő figyelmei fodritsunk, és alkalmazzuk a meglevő, ezt a munkát segítő eszközöket. Ha megnézzük, hogy pl. a TV ezt hogyan akarja bemutatni, akkor teljes naivitást tapasztalunk. Kert megragadni az üzem- ás munkaszervezés egy problémáját, azt hogy nem^kell sok fejlesztési alap, nem kell sok eszköz és a technológián lehet javítani, s ugy bemutatni, mintha ez volna ebben a kérdéskomplexumban a legfontosabb ezköz - ez nem visz előre. XG