MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1970

1970-02-25 93. öe. - 1970_PB 93/91

£6 * - w propagandát kellene folytatnia, amelybe természetesen a sajtó is beszállna, hogy mit akarunk épiteni, de abban hogyan lehetne a közvéleménynek is segiteni, mert gondolom, hogy az elkövetkező 3o év alatt az életszínvonal, a fizetési-kereseti viszonyok is magasabb régióba jutnak és ahhoz, hogy valaki a főváros lakója legyen, az összproblémák megoldásához,az állami és fővárosi alapokmellett, bizonyos áldozatvállalással előbb-utóbb hozzá kell járulnia. Ezzel is kellene most már a Fővárosi Tanáccsal együtt nekünk, a Budapesti Pártbizottságnak is foglalkozni. Kiss Dezső elvtársnak olyan gondja van, hogy a meglévő pénzt hogyan használják majd fel. A múltkor egy központi bizottsági ülésen két megyei titkár ült előttem és Németh Károly nagyon keményen próbálta megfogalmazni, hogy Budapesten külön érdekek jönnek létre, és nekünk, a főváros felettes vezetőinek meg is kell fogalmaznunk. Egy kicsit összemosolyogtak és mondottam is nekik viccesen, hogy ti vidéki gubernátorok, nálatok még van munkaerő, de nálunk nincsen. A szünetben megkérdeztem Szegedi elvtársat, hogy hány kőművest képezünk. Nos, semmit, vagy csak nagyon keveset. Inkább vidékről jönnek fel. A fiatalok persze megszokták, hogy vannak szép szakmák, jólfütött hivatali szobák. De ha 16 forint lesz az órabér a gyárban, akkor el tudom képzelni, hogy 25 forint lesz az építkezésnél. Mert ahhoz, hogy felépüljön az, amit tervezünk, mégis csak kell munkaerő. Persze nagyon megfog bennünket az átlagbérrendszer. Nem bizonyos, hogy egyszerre lo millió emberre lehet támaszkodni, hanem az értékhordozókra kell támaszkodni, de ez a politikának egy más szférájára tartozik, csak összefüggés van a kettő között, azért emlitem. De remélem, hogy más vonatkozásban visszatérünk rá, ha nem is ilyen ünnepi évfor9/1