MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1970

1970-09-24 97. öe. - 1970_PB 97/134

V - ÍJL$ S

zegedi Andor elvtárs: A munkaerő helyzethez kivánok szólni. A munkajáerőhelyzetben ismert feszültségek nem az uj gazdaságirányítási rendszer évei alatt keletkeztek. Most jobban látszanak ezek a problémák mint azelőtt. A munkaerő vándorlás csúcsa 1969-hen volt, azóta mérséklődött. Foglalkoztatja a gazdasági szakembereket, növeli a költségeket, morális hatása méginkább nagy. Egyes ágazatokban mint a teátilipar, vagy a könnyűipar egyéb területei a lakosság mindennapi ellátását is veszélyezteti. Várhatóan kedvező hatása lesz a munkaerővándorlásra a gazdasági ösztönzők módositása. A munkaerőközvetités módja módosítását tervezzük. Azokkal szemben akik a fegyelmezetlenségben, a munkahelyek változtatásában élen járnak fellépünk. Aki egy esztendőben kettőnél több alkalommal változtat munkahelyet kötelező munkavállalás alá vonjuk, és olyan területre irányítjuk, ahol a népgazdaságnak szüksége van rájuk. Azt nem várhatjuk, hog^- ez az intézkedés egy csapásra megoldja a munkaerő vándorlást, de szükség van ilyen jellegű intézkedésre is. Azokkal a vállalatokkal szemben is fellépünk ahol a munkaerőgazdálkodásnak elemi szabályait nem tartják be. Az a cél, hogy a meglévő létszám megtartására törekedjenek, a munka szervezettsége terén előremenjenek, mert ebben a városban uj munkaerő nincs. A munkafegyelem kérdése: ne általában magyarázzuk, mert aki szalagon dolgozik, vagy három szakmányban a t eseti Így árakban azoknak nem kell magyarázni, utt kell fellépni ahol megsértik ás azokkal szemben akik megsértik. A létszámtervezésen belül feltűnően gyenge az alkalmazotti létszám tervezése. A bérarányok kérdéséről: világos és ismert dolog, hogy egyes foglalkozási ágak között béraránytalanság van. Indokolatlanul is emelik a béreket, hogy egyes dolgozókat megtartsák. Egy biztos, ez a dolog nem megy, ho?

;

y a népgazdaság teherbíró képességét is egyensúlyba tartsuk és az aránytalanságokat is megszűntessük. A nemzeti jövedelmet kell emelni, a szükséges feltételeket jobb munkáff&tkell elősegíteni. Eorditva nem megy, hogy előbb emeljük a béreket és majd utána szorgalmasan dolgozunk. A vezetők bérezésénél is rendet kell teremteni. Egyes ktsz. elnököknek magasabb fizetése mint egyes miniszternek. ^3^