MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1970

1970-02-25 93. öe. - 1970_PB 93/19

A város többi ilyen tervezett városrészközpontjainak a helyzetét nem akarom ennyire részletezni, csak azt ems zámára liteném meg, hogy a Pest-keleti városrész náat a kelet-nyugati gyorsvasutra támaszkodva, az Örs-vezér tér táján és attól délre létesithető ugyancsak egy ilyen, Pest egész keleti részét kiszolgáló városközpont. Nehezebb a probléma a város déli-délkeleti részén, tudniillik Kőbánya is, Csepel is annyira önállóan elválnak különböző vasúti és dunai adottsága^xáltal, hogy önmagukban szerveződnek és kevésbbé kapcsolódhatnak egy nagyarányú városrészközponthoz, amely azonban mégis csak az észak-déli gyorsvasút mentén, a legnagyobb lélekszámú és a legösszetettebb területnek, Kispestnek, Lárincnek és bizonyos mértékig Erzsébetnek a centrumában, tehát Kispesten volna kialakitható. Megfelelő összeköttetéssel biztositható, hogy ez a városrészközpont bizonyos mértékig Kőbánya és Csepel felől is kapcsolatot jelentsen. Mig a pesti oldalon lényegében a város nagy központjától távolabb eső három helyen alakulhatnak ki városrészközpontok, addig Budán a föidvonulatok által a Duna közelébe kivánkoznak ezek a központok még akkor is, ha a mostani központhoz közelebb is esnek. Azt hiszem, hogy északról Óbuda, küázöbön álló rekonstrukciójával, alkalmas arra, hogy az egész északi terület központjaként szerepeljen. A nyugati részen az összes völgy a Moszkva-tér környékén fut össze és bizonyos mértékig a Moszkvatér a központja a budai hegyvidéknek, de ugyanakkor a nagy főközpont nyúlványának is tekinthető. Buda déli részén a Lágymányos az a terület, >»9