MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1970

1970-02-25 93. öe. - 1970_PB 93/167

- 10 A Budapest környékét alkotó 45 település lakásviszonyai rosszabbak a fővárosénál. A lakásproblémát fokozza, hogy a lakások egy része a községek külterületén, parcellázatlan területeken, sőt sokszor épitési engedély nélkül létesült. Ez a körülmény a települések területét jelentősen megnövelte, rendezetlen, külterjes fejlődést eredményezett. A környék 45 település közül csak 21-nek van részleges közművesítése. Ezért Budapest környékén nagyobbarányu koncentrált lakásépités a településcsoportok központjaiban, többek között Szentendrén, Dunakeszin, Erdj Százhalombattán, Szigetszentmiklóson és néhány a fővárossal közvetlenül határos településben indokolt. A települések legnagyobb részében egyelőre csak a meglévő családiházas területek betelepítésével, illetve kiegészítésével számolhatunk. Ipari területek, ipartelepítés A fővárosban és környékén az ipari fejlesztés számára olyan ipartelepítési előnyök és adottságok koncentrálódtak, amelyek az ország más területén együttesen nem találhatók. A centrális közlekedési hálózat, a meglévő ipari bázisok vonzó hatása, szakmai háttere, a kooperációs lehetőségek és a tudományos bázis hatására alakult ki a meglevő rr.agasfoku ipari koncentráció. A szocialista tervgazdálkodás bevezetése után a vidék gyorsabb ütemű iparositása eredményeként a főváros iparának relativ súlya csökkent, amellett, hogy az ipar termelése és dolgozóinak száma jelentősen emelkedett. Nyilvánvaló, hogy a főváros és környékén kialakult ipari koncentráció további fejlődése hosszabb távban is szükségszerű. +

L. "A budapesti agglomeráció szerkezeti tagolása, a központok rendszere" c-fejezet.