MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1969

1969-02-20 86. öe. - 1969_PB 86/71

- 69 - [CL nak megvan az a becsülete és tekintélye a nemzetközi életben, amelyre egy ilyen nagyságrndü szocialista ország mint a miénk, egyáltalán igényt tarthat. Ez megvan, és nem utolsósorban a következetes és helyes politikánk, valamint azoknak az eredményeknek köszönhetően, amelyek a gazdasági és a kulturális épités terén megszülettek* Ezt a kérdéscsoportot a munkásosztály érdemeinek méltatásával szeretném befejezni. Kétségtelen, hogy a munkásosztálynak kettős értelemben is nagyob az érdemei. Egyrészről - és ezt most elsőként mondom - a munkásosztály érdeme, hogy élcsapata, a forradalmi marxista- leninista párt utján az egész társadalom számára biztos utat mutatott és szilárdan vezette ezen az utón parasztságunkat, értelmiségünket, a társadalom minden rétegét és osztályát. Hogy miért ez az első és legnagyobb érdeme, ezt talán nálunk felesleges hangsúlyozni, mert amikor ez nem volt biztositható, kitűnt, hogy meggyengült az állam, nem fejlődött a termelés, nem fejlődött a kultúra, megtorpant, sőt csökkent a dolgozók életszínvonala. Azt hiszem nem kell ezt tovább folytatnom Egy marxista-leninista forradalmi párt vezetése tehát a szocialista állami életben és a társadalom életében minden alkotó munka feltétele, és a munkásosztály pártjána keresztül ezt a feltételt jól biztosította, és ezt a kongresszust követően most erről a két évről szólva és a kongresszusra gondolva csak meglehet erősiteni. Nem kell a hencegés bűnébe esnünk, ettől pártunk természetesen a jövőben is tartózkodni fog» De azért azt mindenki tudja, hogy az adott viszonyok között, amikor Magyarországon nem kis nehézségeket kellet és kell még leküzdenünk a belpolitikában is, a bonyolult nemzetközi viszonyok között olyan helyzet alakult ki, amelyben népünk bizakodva nyugodtan élhet és dolgozhat, és ez a nép tulajdonképpen - ha ezt a kifejezést egyáltalán szabad használni - ezért tiszteli elsősorban a pártot és hálás a pártnak és a munkásosztálynak, amelynek pártja mi vagyunk. Most egy kis átmenetet keresek a hibák irányába, de valahogy ugy, hogy azért agyon ne üssem az előbbieket, - Derültség -. mert azokat sem szabad, most sem szabad elhallgatni* Előbb