MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1969

1969-07-07 90. öe. - 1969_PB 90/90

- 19 ­cióhoz vezet: a jövedelmi szinvonal nem ösztönzi a kutatómunkára legalkalmasabb tehetségeket arra, hogy a kutatómunka felé orien­tálódjanak. d./ A tudományos kutatások állami irányításának szerveze­tei a bázis kialakulásával párhuzamosan jöttek létre s azok mai összefüggő rendszere 1967-68-ban alakult ki. Az utóbbi időben je­lentősen növekedett a kutatóhelyek önállósága, az irányitás közpon­ti elemei viszont kevésbé fejlődtek. A kutatásirányitás legfőbb állami szerve a Kormány. A Kormány ilyen jellegű tevékenységének segitése, jövőbeli tudomány­politikai döntéseinek előkészítése, s részben a kutatások terü­letén országos érvényű döntések kialakitása céljából kivánatos, hogy az illetékes miniszterelnök-helyettes mellett gyakorlatban már működő Tudománypolitikai Bizottság jogilag is megerősíttessék. A kutatásirányitás nagyobb területeket átfogó szervei az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság /OMPB/ és a Magyar Tu­dományos Akadémia. Az OMPB jelentős feladatokat kapott 1967 végén a több ágazatot érintő, vagy népgazdasági kihatású műszaki kutatások irá­nyításában, de - mint az ilyen kutatások koordináló szervének ­szervezeti formái még nem alakultak ki. Az MTA közvetlen kutatásirányitási - igazgatási - fela­data saját intézményeire terjed ki. Közvetett /befolyásoló/ felada­tai vannak azonban a más főhatóságok intézményeiben folyó alapku­tatásokra is, el kell látnia a hagyományos "legfelső tudományos fórum" szerepét. Számos tapasztalat arra mutat, hogy az Akadémia jelenlegi szervezete nem felel meg ennek az alapvetően kettős feladatnak. Intézeteinek korszerű, rugalmas irányit ásat a tudomá­nyos testületok nehézkessége és körülhatárolatlan felelőssége ne­heziti, országos tudományos testületi, a tudományok egyetemes 3o

Next

/
Thumbnails
Contents