MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1969

1969-06-30 89. öe. - 1969_PB 89/48

62 lezésére. Ha ezt nem tudják elképzelni, akkor gondoljanak egy olyan absztrakt feltételezésre, Gomulka elvtárs hangsúlyozta, hogy ez. egy absztrakt feltételezés, hogy Romániát valamelyik szomszédja a határán molesztálná — mondom, Gomulka elvtárs hangsúlyozta, hogy absztrakt feltételezésről van szó -, s ha a román határon olyasmit megengedne Valamelyik szomszédja, mint amit a kinaiak a szovjet határon. Ebben a helyzetben ki tilthatná meg Ceausescu elvtársnak, hogy ezt szóvá tegye. Ki tilthatná meg? Senki sem. Száz szónak is egy a vége: Ceausescu elvtárs és a román delegáció ebben az előmérkőzésben a tanácskozás előtt még értékelte a helyzetet, s nyilvánvalóvá vált számukra, hogy ott maradnak, vagy nem maradnak ott, ezen változtatni nem tudnak. Ez nyilvánvalóvá vált számukra, s ennek következtében azt a következtetést vonták le, hogy ott maradnak, s előre megmondták,- hogy nyilatkozatot tesznek. Eredetileg ugy nyilatkoztak, hogy mindjárt a tanácskozás elején nyilatkozatot tesznek, de nem tették meg a tanácskozás elején, mert az első napon nem tettek nyilatkozatot, ellenben megvárták az első olyan felszólalást, amely a kinai ügyet érinti, s itt jön a román megnyilatkozás. Második nap az első felszólaló az egyik latinamerikai párt, a paraguayi párt képviselője volt,, aki internacionalista elvi alapon kifejtette a nézetét - lattin-amerikai szempontból - a kinai dologróli Rögtön utána Ceausescu elvtárs szót kért, s elmondta ezt a szózatot, amit egyébként nekünk alkalmunk volt jó párszor hallani, a budapesti konzultatív találkozótól végig, hogy ők ellenzik, hogy akár jelenlévő, akár jelen nem lévő pártokat támadjanak. A paraguayi párt pedig megtámadott itt egy jelen nem lévő partot. Elmondta ezt a szózatát. Akkor az elnök, egy d rikai elvtárs, véletlenül Marxnak hivják, nem pont igy, csak igy jön ki a kiejtés után, egy ilyen néger elvtárs, ő elnökölt, s nagyon helyesen a kialakult tradíciónak megfelelően 4C