MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1969

1969-03-31 87. öe. - 1969_PB 87/105

b) Segítse elő a felnőtt dolgozók - iskolai és iskolán kivüli - továbbképzésének sokirányú fejleszté­sét. A társadalmi szervek közreműködésével olyan sokoldalú és kombinált rendszert szükséges kialakí­tani, amely lehetővé teszi az ismeretek és készségek megszerzésének több variánsos útját. c) Politikai és gazdasági megfontolások egyaránt felvetik, hogy - arra alkalmas időben - kerüljön sor a köz- és felsőoktatás nemzeti jövedelemből való részesedési arányának felülvizsgálására. 3. Széles társadalmi összefogás talaján szükséges a jövőben erőteljesebb állami támogatással se­gíteni az ifjúsági clubok hálózatának kiépülését Budapesten. Viszonylag gyorsan meg kell teremteni a fővárosi ifjúság tömegeinek rendszeres sportolási feltételeit. Tornatermek, sportpályák és játszóterek számának gyorsabb ütemű növelésével elősegíthető a fiatalok szabadidejének célszerű kitöltése a test­edzés lehetőségeivel, amely nevelésük más területein is kedvező eredményeket hoz. 4. A dolgozó fiatalok érdekvédelme megosztott, a szakszervezetek és a KISZ között. E megosztott­ság felszámolása halaszthatatlan. E feladatot a szakszervezetekre javasoljuk rábízni. Különösen: a.) a fiatalok Munkatörvénykönyvben rögzített jogainak az üzemi-intézményi kollektív szerződések­ben való érvényesítése és betartásának megkülönböztetett ellenőrzése; b) lét- és munkakörülményeik fokozott szemmel tartása, az ifjúmunkások viszonylag magas balese­ti százalékának leszorítása; c) rendszeres egészségügyi gondozásuk, színvonalas ellátásuk megszervezése; d) a bérezésben, üdülésben való hátrányos megkülönböztetésük felszámolása legyen egyik kiemelt feladatuk. 5. Az ifjúság társadalmi neveléséhez, a tudományos ismeretek alaposabb felhasználása érdekében időszerűnek látszik Ifjúsági Kutató Intézet a lapítása. Feladata legyen az ifjúságkutatásnak - mint a pe­dagógiánál szélesebb tudományág - hazai megalapozása, irányítása és fejlesztése. IV. A párt ifjúság körében végzett munkája az eltelt 12 év következetes politikájának alkalmazásán alapszik. A párt és az ifjúság kapcsolata szerves része a párt és tömegek közötti kapcsolatnak. Elvei­ben és módszereiben is alapvetően ahhoz hasonló. 1. A pártszervezetek az ifjúság körében végzett munkája során az alábbiakat vegyék figyelembe: Az ifjúság nevelése a pártszervektől a szervezetektől és a kommunistáktól megkülönböztetett, az eddiginél több és eredményesebb munkát igényel. A fiatalok sajátosságait (társadalmi munkamegosz­tásban elfoglalt helyét, életkorából eredő gondolkodásmódját, cselekedeteit és törekvéseit stb.) figye­lembevéve és megértve szervezzék és végezzék munkájukat. 2. A budapesti pártszervezetek munkájának fontos tényezője a KISZ közvetlen pártirányitása. Ez hagyományainknak megfelelő, a gyakorlatban kipróbált, eredményes módszer. Semmi nem indokolja megváltoztatását. Ugyanakkor szükséges továbbfejlesztése, az ebből eredő lehetőségek fokozottabb ki­használása, módszereinek csiszolása. A figyelem különösen: a) a párt és KISZ választott testületei munkakapcsolatának tartalmára és formáira; b) egyes politikai akciók együttes megszervezésére, összahangolt lebonyolítására, a KISZ sajátos jellegéből fakadó hangszerelés fő követelményeinek közös kialakítására; c) az ifjúsági szervek időnkénti beszámoltatására, munkastílusuk értékelésére, a határozatok kö­vetkezetes ellenőrzésére irányuljon. A KISZ közvetlen pártirányitásával együtt erősíteni szükséges a kommunisták meggyőző munkáját, áldozatvállalását, politikai tapasztalataikra alapozott tevékenységét, a KISZ-ben tömörült fiatalok kö­rében. 3. A KISZ segítője, szervezője a párt ifjúság körében végzett munkájának, de nem tudja és nem is helyettesitheti azt. A pártszervezetek a munka során különösen az alábbi áttételeken keresztül fokoz­zák politikai befolyásukat: 24 /0$

Next

/
Thumbnails
Contents