MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1969
1969-03-31 87. öe. - 1969_PB 87/89
A részvétel harmadik feltétele már közel sem egyértelmű. Ma a fiatal a "felnőtt társadalom" számára szófogadó, vagy engedetlen, de gyámság alatt tartott gyermek. Ez a szemlélet a társadalmi élet perifériájára szoritja a fiatalok aktiv részét is. Az elkülönülés tendenciáját erősiti bennük. Ma az ifjúságnak a társadalom valóságos problémáihoz való viszonya - jórészt szemléleti viszony, Ha az ifjúság egyben-másban elégedetlen, nem az elégedetlenség megszüntetése a feladat. Meg kell haladni azt az állapotot, amelyben az ifjúság ilyen gyermeteg módon kapcsolódik a társadalomhoz. Az utóbbi időben mind több állami- és társadalmi szervezet felismerte, hogy az ifjúsággal szemben támasztott követelmények fokozódásával egyidőben a főváros közéletébe való szélesebb bevonásuk és ennek feltételeinek biztosítása, elengedhetetlen. Egy sor összehangolt intézkedés nyomán: -fiatalok tömegei mondtak véleményt, fogalmazták meg javaslataikat az egyetemi reform konkrét programjairól, a gazdaság uj irányitási rendszerének elveiről és érvényesítésének lehetőségeiről, az ösztöndíjrendszer megjavításának szükségességéről, a tanulmányi- és szociális segélyek bevezetésének tervezetéről, az üzemi kollektív szerződéstervezetről; -valamelyest erősödött egyes intézmények, üzemi kollektívák, kollégiumok ifjúsági önkormányzata. Néhány területen (továbbtanulási javaslatok) jobban érvényesül a fiatalok kollektíváinak véleményezési joga. Hasznos, és támogatást érdemel az "Egyetemisták a fővárosért - főváros az egyetemistákért" mozgalom. Ugyanakkor az eddig megtett lépések az ifjúságnak a politikai közéletbe való fokozottabb bekapcsolása utján még mindig csak kezdetiek. Nem kielégítő: - a fiatalok lehetősége a törvényekben és rendeletekben biztosított demokratikus jogaikkal való élése.Közismert véleményük és javaslataik zömének többszöri figyelmen kívül hagyása, mellőzése. A kezdeményezőket sokszor magukra hagyják; - sem a közvetlen-, sem a közvetett képviseleti elv gyakorlati érvényesülése. Az ifjúsági vezetők ritkán vitatják meg velük legégetőbb gondjaikat. Az ifjúság jogait sértő intézkedések esetén nem emelik fel eléggé szavukat. - az államhatalmi- és más társadalmi szervek testületeiben a közvetlenül választott képviselőik száma és aránya minimális. A csaknem 2400 fővárosi és kerületi tanácstag között 92 a 30 éven aluliak száma (3, 8%). Ebből csak 13 és 24 éven aluli. A szakszervezeti üzemi bizottságoknak 12,8%-a, a szakmák szakszervezetei budapesti és központi Bizottságainak 10, 7%-a fiatal. - az elszaporodó ifjúsági klubok KISZ-befolyásolása. Bár létrejöttük elsődleges oka az ifjúsági szervezettől való elkülönülés, a demokratikus jogokkal való élésnek, a szabadabb vitáknak, a társas kapcsolatok építésének, művelődési és szórakozási alkalmaknak hasznos lehetőségeivé formálhatók. Spontán önkormányzati szabályaik és mechanizmusuk alaposabb figyelmet érdemel; - a tilalomfákkal körülszegett, megcsontosodott elvek nehézkes mechanizmusára épült diák- és kollégiumi önkormányzat mai gyakorlata; - a társadalmi elismerést jelentő, arra érdemes fiatalok kormány- és más kitüntetése. A fővárosi ifjúságnak a politikai közéletbe való fokozottabb bevonása, társadalmi aktivitásának erősítése csak demokratikus jogaik gyakorlási lehetősége bővítésének, kötelességeik teljesítésére való nevelésnek, az ifjúsági kollektívák önkontrolljának, a felnőttek segitésének és ellenőrzésének együttes hatásaként érhető el. 3. A főváros 6-24 éves fiatalságának közel fele, a 14-26 éves korú ifjúságnak 29%-a diák. Egyetemi hallgató a 18-26 évesek 10,2%-a. A 14-18 éves fiatalok 26%-a iparitanulőintézetben, 17%-a középfokú technikumban és szakközépiskolában, 19%-a gimnáziumban tanul. Az iskolába járók nagy száma és aránya önmagában is indokolja a megkülönböztetett figyelmet. Az iskola a társadalmi nevelés egyik jelentős tényezője, a jövő szakmunkásai, középirányitói és értelmisége kimüvelódésének fontos műhelye. . Politikai. jelentősége mellett t gazdasági jelentősége t is rohamosan növekszik. Tartalmának és szerkezetének továbbfejlesztése soron levő politikai és gazdasági feladataink egyik legfontosabbika. Az oktatási intézmények - az 1961-ben megjelent közoktatási reformtörvény végrehajtása során számottevő lépést tettek a szocialista iskola - és egyetemmé válás felé. Tevékenységük tartalma, a közoktatási rendszer szerkezete és az oktató-nevelő munka módszerei mindinkább igazodtak társadalmi céljainkhoz. Az oktatási reform alapelvei, időtállónak bizonyultak: 8 &s
