MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1969

1969-02-20 86. öe. - 1969_PB 86/12

- 10 már nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy az elmúlt évben az állami építőipar tulajdonképpen semmivel sem növelte a termelékenységét, miközben azért a műszaki feltételei is javultak, vagyis a termelés növekedését teljes egészében létszámmal fedezte. Arról nem is szólok, hogy nagyon kevés erőfeszités történt annak érdekében, hogy a tényleges kapacitást növeljük, ami nélkül Budapesten a lakosság igényeinek kielégítése, a városfejlesztési feladatok megoldása szinte lehetetlen. Hadd utaljak csak arra, hogy most már végre lenne egy kicsit több pénzünk a lakás felújításokra is, de mert nincs kapacitásunk, az elmúlt évben 16o millió forintunk felhasználatlanul maradt* Ha ennek kapacitás alapjait megteremtjük, tessék elgondolni, hány család élet&aviszonyait tudtuk volna jobbá tenni födémcserével, felújítással stb. nem akarom részletezni* Hovatovább ez a kapacitás hiány olyan gonddá válik, hogy nem tudjuk a meglévő lehetőségeket sem eléggé hasznosítani* Megemlítek még egy példát, Budapesten a harmadik ötéves tervben 1100 uj kórházi ágy megépítése volt tervbevéve, most már a negyedik évben tartjuk, 280 kórházi ágy létesült, és ugy néz ki, hogy ezzel az ütemmel, ahogyan itt folyik a munka elsősorban kapacitáshiány miatt talán a felét teljesítjük annak, mint amire lehetőségünk lett volna, holott 1960-hoz képest jelenleg, 1969, januárban 5 százalékkal rosszabb a kórházi ágyellátottság Budapesten. Tehát a hiányzó építési kapacitások megteremtése, a meglévő jobb kihasználása központi és helyi erőfeszítéseket egyaránt követelő feladat és feltétlenül kell is lépéseket tennünk e tekintetben, mert különben nem tudjuk megoldani az előttünk álló feladatokat* Az életszínvonallal kapcsolatosan szeretnék valamint mondani* Nyugodt lelkiismerettel állithatjuk, hogy a IX. kongresszus óta is megvalósult az a törekvésünk, mely szerint a szocializmus építésével együtt kell járnia az életszínvonal rendszeres emelkedésének. Budapestre is érvényes, hogy az 5 éves terv első három évében teljesítettük, sőt túlteljesítettük a reáljövedelem tekintetében 5 évre előirányzott tervünket. Nem akarom részletezni. Tehát a társadalom egészét tekintve, sőt a társadalom alapvető osztályait, rétegeit tekintve az életszínvonal szempontjából előre jutottunk. Nem lenne helyes, ha elhallgatnánk, hogy ÁL