MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1968
1968-04-26 82. öe. - 1968_PB 82/67
csak a politikailag tudatos részük hozza összefüggésbe az imperializmus általános válságának fokozódó elmélyülésével. Az értelmiség e két rétegének politikai fejlődését jellemző lényegi azonosságok a társadalomban A párt gazdaságpolitikai céljainak megvalósításában jelentős a műszaki értelmiség tevékenysége. Részvételük az alap- és alkalmazott kutatásban, a műszaki fejlesztésben, a gyártmány- és gyártástervezésben a termelés konkrét irányításában a gazdasági és társadalmi élet fejlődésének elengedhetetlen feltétele. Munkájuk kapcsolja öszsze a kutatást és termelést, miközben felhasználják a tudomány eredményeit. A termelést tervező, előkészítő, irányító és ellenőrző tevékenységük befolyásolja a termelékenység és a gazdaságosság alakulását. 1. A műszaki értelmiség számarányának alakulása, társadalmi és anyagi helyzete. 1938-ban az ország iparának több mint 50%-a Budapesten települt. A szocialista iparosítási politika megteremtette az alapját e helyzet megváltoztatásának. Bár nagyarányban folyik a vidéki ipari bázisok fejlesztése, az új ipari vállalatok létesítése, az ország iparának még mindig közel 42 %-a a fővárosban koncentrálódik. A felsőoktatási és tudományos kutatóintézmények többsége is Budapesten helyezkedik el. Ily módon a magyar műszaki értelmiség jelentős hányadát a budapestiek képezik. Az összes műszaki alkalmazottak átlagos vállalati állományának alakulását 1963—1966 között az alábbi áttekintő táblázat mutatja: Év: Létszám: % Q ná **{ 1963. 69 716 100,0 1964. 74 288 106,8 1965. 75 773 102,1 1966. 77 193 102,1 A nem végleges adatok szerint az 1966-os létszám 1967-ben kb. két—két és fél ezerrel növekedett. A műszaki alkalmazottak adatait azonban nem lehet pontosnak tartani, ugyanis nagyon sok vállalatnál még a mai napig sem tisztázódott, hogy a műszaki értelmiség alatt kit értenek. Ez az értékelés csak műszaki egyetemet, főiskolát vagy felsőfokú műszaki technikumot végzett műszaki állományúak helyzetét mutatja be. betöltött szerepük és aktív részvételük talaj ári alakultak ki. Fejlődésük sajátos vonásai is erre vezethetők vissza. Ez indokolja, hogy külön-külön is áttekintsük a műszaki értelmiségiek és a köz-" gazdászok helyzetét. Pártunk mindig nagy gondot fordított a műszaki értelmiség számának és arányának növelésére. Az 1949-ben mérnöki diplomával rendelkezők számát bázisadatnak tekintve ez a szám napjainkig több mint háromszorosára növekedett. A műszaki technikumot végzettek száma ma már meghaladja a 40 ezer főt. A műszaki értelmiségiek számának növekedése arányban áll a vállalatok műszaki fejlődésével és igényeivel. A budapesti iparban 1967. évben közel 12 000 mérnök és még egyszer annyi technikus dolgozott. A mérnökök száma az előző évhez viszonyítva 5%-kal, a technikusoké 7%-kal gyarapodott. 1968-ban a megvizsgált 30 budapesti nagyipari vállalat átlagban 2—2,5%-kal tervezi tovább növelni a műszaki értelmiségiek létszámát. A termelőágazatokban dolgozó műszakiak 76%-a 26—50 év között van, amelyből 56% a 35—45 évesek aránya. A fiatal műszaki értelmiségiek számának emelkedése a kulturális és gazdaságpolitika eddigi célkitűzéseit jól tükrözi. Gondot jelent a nagy tapasztalattal, sokéves gyakorlattal rendelkezők alacsony számaránya. A jövő lehetőségei a nagyobb létszámú fiatalok — a későbbi gyakorlott műszakiak -— szakmai felkészültségében rejlenek. 12,1%-uk nő, 87,9%-uk férfi. Azonban a vezető beosztásban levő nők aránya nem haladja meg az 5 %-ot sem. A műszaki értelmiség szociális összetétele jól tükrözi, hogy a felszabadulás után a munkások közül sokan szerezték meg a mérnöki, technikusi, vagy egyéb műszaki képzettséget. Megközelítő adatok szerint a válalatoknál dolgozó műszakiak 57,0%-a munkás-, 7,2%-a paraszt(együtt 64,2°/o!), 21,4%-a pedig értelmiségi családból származik. Több mint kétharmad részük a szocialista társadalom építésének időszakában szerezte meg diplomáját. Ez az értelmiségi réteg tükrözi legjobban azt az osztályrendeződési folyamatot, amely a felszabadulás óta hazánkban végbement. A budapesti termelőágazatokban a -műszakiak 31,4%-a párttag. A budapesti pártapparátusban 209 műszaki képzettségű függetlenített pártmunkás dolgozik. A műszaki értelmiség közül a Budapesti Pártbizottság 7, a kerületi pártbizottságoknak pedig 454 tagja van. Anyagi helyzetük problémaköre rendkívül bonyolult. Jövedelmük alakulása a szakágazattól, a szolgálati időtől, a beosztástól és a vállalati sajáIL A budapesti műszaki értelmiség 6*
