MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1968
1968-04-26 82. öe. - 1968_PB 82/7
Szlameniozky István elvtárs : A budapesti pártértekezlet fogalmazta meg, hogy a politikai munkában sokkal inkább a réteg politikai célokra kell törekedni, erre tesz csupán kisérletet ez a felmérés, Rendkivül nagy jelentőségűnek tartom ezt a munkát, ebből lehet konkrét következtetésre jutni. Néhány észrevételem van az anyaggal kapcsolatban: 1,/ Szerintem a továbbiakban sokkal zártabbá kell tenni az ilyen vizsgálatokat, nem ilyen sokat tenni, A szerkesztés és a vizsgálat szempontjából is van következetlenség, 2,/ A beszélgetések nem adnak elég támpontot ahhoz, hogy egy ilyen nagy területen, mint Budapest olyan következtetésre jussunk amit konkrétan lehet használni,Nem eléggé tudományosak a megállapítások, egyes kitételek. Nem használtak olyan eszközöket mint pl, a kérdőiv stb..., 10-12 általános dolgot tudnék felsorolni: "sokan, jórészt, nem egyszer",,., ilyen kitételek vannak, 3./ Differenciáltság hiánya. Itt nem általános réteg politikáról van szó. Egyes rétegeken belül is látni kell, hogy mi a probléma. Nem akarom leegyszerűsíteni a dolgot, műszaki és műszaki között is óriási különbség van, aszerint, hogy milyen szerepük van a műszaki munkatevékenységben. Ez azanyagból nem tűnik ki. Néhány konkrét észrevétel az anyaghoz: 1,/ Az első négy oldal túlságosan sommás, általános, ha akarom más társadalmi réteget is behelyetteáithetek, 2./ Réteg definiciója... ki a közgazdász ezt elemzés tárgyává tenném, hogy az iskolai végzettség a kritérium vagy a társadalmi életben betöltött funkciója szerint. Ezt nem differenciálja az anyag. Én nem tartom jó dolognak, hogy a gazdasági, ügyviteli körben munkát végzőket közgazdász értelmiségnek tüntetjük fel. Az anyag csak ott tesz kivételt, ahol valamilyen adat indokolja. Véleményem szerint közgazdász értelmiség alatt azokat kell érteni, akik felsdffoku közgazdasági képzettségűek, más utón szerzett ismereteik alapján olyan munkakörben dolgoznak, ahol közgazdasági ismeretek szükségesek és ennek meg is felelnek. Ezzel csak azt akartam példázni, hogy nem lehet egyszerűen fogalmazni. 3./ Az egész anyagban kevés szó esik e két értelmiségi réteg körében tapasztalt kádermunka jellemzőire, valamint a párt káderpolitikájának érvényesítéséről. 4./ Közgazdaságtudomány helyzete, vagy más megfogalmazásban a közgazdaság viszonya a reformhoz. Olyan érzést kelt mintha egy kialakult közgazdaságpolitika lenne, már semmi javitani való nincs. Nemzetközileg is vitatott és itthon sem kialakult. A reform megalapozott, általános tapasztalatokra épült. A gyakorlat vissza is igazolja ezt, de részkérdésekben vannak viták. Szerintem ez megfelel az objektiv helyzetnek és ezért nem lehet sem elmarasztalni sem dicsérni. Számoljunk azzal, hogy tényleg sok tenni való van. -^