MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1968
1968-02-16 80. öe. - 1968_PB 80/28
5 erőkben a parancsnokok felelősek a csapatok erkölcsi-politikai állapotáért, és ők irányitJak a személyi állomány politikai nevelését. A fegyveres erőkben működő politikai szervek katonai szervek és egyben részei a pártapparátusnak. Mint katonai szervek, a parancsnokok parancsai szerint végzik a politikai nevelőmunkát, ugyanakkor a pártszervek apparátusának feladatait is ellátják. A KISZ az alegységekben ós a csapatoknál a katonafiatalok egyetlen tömegszervezeteként működik* Hazánk honvédelmi képessége nagymértékben függ a nép, az egész társadalom aktiv támogatásától* A párt politikája, a honvédelmi nevelőmunka eredményeként népünkben erősödött a haza védelméért érzett felelősség ós áldozatvállalás, egyre tudatosabbá válik, hogy a honvédelem szocializmust építő munkánk szerves része, egész társadalmunk ügye. Az imperializmus fokozódó agresszivitása, az általa folytatott helyi háborúk erősitik a dolgozókban annak felismerését, hogy védelmi képességünk szüntelen erősítése ránk kényszeritett szükségszerűség. Az ország védelme iránt még tapasztalható közömbösség is, aminek megszűntetését akadályozza, hogy sajátos formában, de élnek és hatnak pacifista nézetek. E nézetek képviselői nem vitatják ugyan a haza védelmének szükségességét, de az azzal járó kötelességek teljesítését, az áldozatvállalást még nem mindig tekintik sajátjuknak. Vannak, akik non értik, hogy minden szuverén állam kötelessége, hogy függetlenségét megvédje és azért áldozatokat hozzon. Tapasztalható as is, hogy eg^es gazdasági és állami vezetők nem elég következetesek a honvédelmi érdek érvényesítésében. Mások elvtelen "ügyeskedésekkel** magukat, ismerőseiket vagy hozzátartozóikat próbálják kivonni a honvédelmi kötelezettségek teljesítése alól. A párt és a kormány folyamatosan biztosította a honvédőién erősítéséhez szükséges személyi ós anyagi feltóteleket, melyek lehetővé tették a gyorsütemű és tervszerű fejlesztést. A Politikai Bizottság a védelmi, a belbizonsági és az azokkal összefüggő kiadásokat úgy határozta meg, hogy azok részesedési aránya hosszabb távon alatta maradjon a nemzeti jövedelem növekedési 2&