MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1967

1967-05-05 75. öe. - 1967_PB 75/14

^0Ilyenembereknek nem szabad lakást adni, vagy legalább is nem uj lakást. Feltétlenül fontos tisztázni azt is, mennyi az a maximális jövedelem, ameddig állami lakást kaphat valaki. Ne a havi keresetet vegyék alapul, hanem a jövedelmet, mert az nem mindig azonos. Mondjuk ki, mi az az összeg, amely alatt képtelen a dolgozó lakásra gyűjteni. Akinek ennél magasabb a jövedelme, az csak szövetkezeti, vagy OTP. lakást kapjon. Bármilyen határozott is a rendelkezés előfordulnak kirivó esetek, mert lesz aki a keresete alapján jogosult állami lakásra, meg is kapja azt, de két hónap múlva megveszi az autót. Nem látunk bele senkinek a zsebébe, de ha rendelkezéseket hozunk, ezeknek számát minimálisra szoríthatjuk le. A tanácsok általában figyelembeveszik azt a rendelkezést, hogy 5 évi helybenlakás, vagy munkaviszony szükséges ahhoz, hogy valaki lakást kapjon. A rendelkezés csak a szövetkezeti lakásokra vonatkozikfeltétlenül ki kell terjeszteni az állami lakásokra is. Itt vannak kiskapuk, mert pl. vidékről rokonokat fel lehet hozni, belehet jelenteni a lakásba, azt senki sem ellenőrzi le, hogy valóban rokonról van-e szó. így válnak túlzsúfolttá lakások, s akkor szoktak jobbat, nagyobbat kérni. Bármilyen zsúfolt legyen egy lakás, egy-két vidéki rokont még mindig be lehet jelenteni, a rendőrséget ez nem érdekli. Szabályozni kellene azt is, hogy ne lehessen csak egyszerűen bejelentkezni. Sok vitám volt a IX.kerületi rendőrseggel emiatt, de nem tudtak mit tenni, mert az ő rendeleteik szerint mindenkit be kell jelenteni aki Budapesten lakik. Tisztázni kell azt is, hogy a lakáskiutalásoknál előnyben kell-e részesíteni azokat, akik régebben adták be kérelmüket. Nálunk társadalmi bizottságok foglalkoznak ezzel, s megmagyarázzák az embereknek, hogy nem az a legdöntőbb, hogy mikor kérte a lakást. Nincs beérkezési sorrend, csak fontossági sorrend, ki mennyire igényjogosult. Ezt a tételt ki kellene hagyni, mert zavart okoz. Az öröklakások, társasházak, OTP. lakásoknál helyes, hogy a tanácsnak beleszólási joga van, természetesen a munkahely jelzése alapján. Ne az legyen a legfőbb szempont - ahogy jelenleg van - kinek mennyi a pénze, hanem az, hogy ki mennyire van rászorulva a lakásra. Az OTP. nem folytat osztálypolitikát, nála azé a lakás, aki hamarabb leteszi a 200 ezer forintot. Az előterjesztés 17. oldalán szerepel a jogcim nélkül viszszamaradottak kérdése. A főbérlő ha elköltözik, elhalálbzik, vigye magával az albérlőt is. Itt sok mindent figyelembe kell venni. Nagyon sok példát lehetne mondani gyakorlatból, hogyan játszanak ki rendeleteket. Van aki férjhez megy egy beteg emberhez, aki két hónap múlva meghal, hogy az ővé legyen a lakása. Vagy beteg öregasszonyhoz odaköltözik a fia - akinek egyébként van lakása - s mikor a néni meghal, az ővé lesz a lakás. Ilyen esetekben meg kell találni a kilakoltatás módját. Egyáltalán azt a tényt tisztázni kellene, hogy az állami lakás nem örökölhető, el nem adható, mert a gyakorlatban ez nem igy van. 4h