MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1967

1967-06-28 76. öe. - 1967_PB 76/11

Szegedi Andor elvtárs EB tag Saját házam táján kezdeném. A vállalatok általában nem törekednek a fizikai létszám csökkentésére, de nem lehet senkinek azt garantál-' ni, hogy a helyén marad, bár nagyarányú mozgásra nem lehet számítani. Eddigiek felmérése alapján Budapesten belül kb. 5o ezer ember vándorol. De ha mi a népgazdaság érdekében vándoroltatjuk őket, akkor gyökeresen más lesz a helyzet. Ez politikai kérdésként fog jelentkezni. A csökkent munkáképességüekről való gondoskodás a 2ol4 sz. Kormányhatározat értelmében tanácsi hatáskör. Az anyagi alapja nagyon bizonytalan. A Kormányhatározat döntően a kommunális alapból óhajtja megoldani, de nem látom biztositva. A Fővárosi Tanács több bevételi forrásra nem számithat, ugyanakkor a kiadások növekedni fognak. Itt van pld. az ipartelepítés problémája, melyhez a Fővárosi Tanács előzetes hozzájárulása szükséges. /A Vác környéki ipartelepítés problematikáját emliti, mely nem szolgálja sem a Főváros, sem a népgazdaság érdekeit./ Nagy Mária et-nő is emiitette, hogy pártszervezeteink lépjenek fel az indokolatlan áremelkedés és a termékek minőség rontása ellen. Szerintem ezt egy-az egyhez, nem lehet a pártszervezetekre átháritani. Elsősorban azok a szervek felelősek, ahol az árképzés tulajdonképpen végbemegy és ahol termelnek. Ha a pártszervezetekre háritjuk e feladatot, akkor egy év múlva megint azt mondjuk, hogy nem tettünk eleget. Helyenként a mechanizmussal kapcsolatban spekulativ emberek lépnek fel. Valamilyen módon ezt ellensúlyozni kellene. Ugyan nem ismerem a KB állásfoglalását - az irásos előterjesztésre gondolok -, de helyesnek tartanám, ha egységesen a ker-i párttitkárok értekezletén és a párttagoknak is eljuttatnánk; mivel Katona et. azt mondotta, hogy a KB ülésen nagyon megnyugtatóan hangzottak el a dolgok. Nem mondom, hogy nyugtalanság van lent, de ha igy van, ahogy Katona et, mondja, akkor szükséges lenne minél többet visszaadni a KB anyagából. Buch elvtárs PB tag Egy két kérdésben vannak aggályok. A kereslet és kinálat kérdése 1968-ban. A minőség kérdésében Nagy Mária et-nő szavaira szeretnék visszatérni. Amit eddig nem tudtunk megoldani, a kereskedelem nem tudta megkövetelni a minőséget. Egyrészt nem mindig tudtunk kellő időben intézkedni, másrészt a kereskedelem és ipar kapcsolatának megalkuvása is közrejátszott. Ki kellene terjeszteni a gyárak felelősségét a minőségre vonatkozóan, egészen a fogyasztókig. Ha valaki olyan szövetet vesz, ami időközben kifakult - a 6 hónap lejártával a gyárnak már nincs felelőssége. A reklamáció érdekében a gyárak felelősségét eiaért ki kellene terjeszteni. M