MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1967

1967-05-05 75. öe. - 1967_PB 75/98

- 4 A c. pontban foglalt megoldatlan birói Ítéletek területén amig a lakáshelyzet lényegesen meg nem javul, a jelenlegi jogszabályi keretek között nem érhető ej- javulás. Javasoljuk, hogy a lakásügyekben hozott birésági Ítéletek végrehajtása ne a lakásügyi hatóság kötelezettsége legyen, A bíróság az összes körülmények figyelembevételével bírságolással kényszerítse az elmarasztaltakat, az ítélet végrehejtására. Ma lasaan ugy alakul a helyzet, hogy külön előny az, ha valakit kihelyezésre szóló birói -.uélettel sulytanak, mert ezek a zömében ágyvagy albérlők, előnyt élveznek elhelyezésük vonatkozásában az itéletnélküliekkel szemben. Nem beszélve arról, hogy a személyi tulajdonban lévő kihelyezések egyértelműen arra vezetnek, hogy a Lakásosztály a mérhetetlenül szűk állami keretből megoldja a törvények ellenvető személyek lakásproblémáját, a személyi tulajdonos pedig ujabb bérlőt vesz fel, nem bizonyítható, de minden esetben valószínűsíthető anyagiak közrejátszásával. Ugyanez vonatkozik a főbérlők többségére is. Előfordult egy-két olyan eset is kerületünkben, ahol bíróilag kihelyezésre itélt személynek házastársa által lakott bérleménye, vagy üres saját tulajdonú lakrésze áll rendelkezésre vidéken, ahova a jelenlegi eljárási gyakorlat szerint nem helyezhetjük ki. Az e. ponthoz javasoljuk, hogy uj tanácsi lakás esetén 5 év legyen a lakáscsere ingatlanközvetítő, vagy lakásügyi hatóság részére történő felajánlás utján való lebonyolítására a htáridő. A 18. pldalon i. pontban foglaltakhoz a tiltó rendelkezések meghozatala mellett egyetlen célravezető szankicó látszik eredményesnek a megelőzés szempontjából: Aki nem lakáscéljára szolgáló helyiségben bérlőt vesz fel, ugy a bérlőt annak lakásába karhatalommal be kell helyezni. Jogilag indokolná ezt az, hogy bérlőt vagy albérlőt csak lakásba lehet bejelenteni, tehát a bejelentkezés tényével, annak aláírásával a tulajdonos, vagy főbérlő elismerte a bérlő, vagy albérlő adott lakásba v£L6 bejelentkezését, tehát a lakásba való tartozftodás jogát. Aj. ponthoz javasoljuk a személyi tulajdonú tanácsi rendelkezés teljes megszűrietósét. Ma már gyakorlatilag ott tartunk, hogy a tulajdonos bármilyen várható megüresedés esetén saját részére olyan lakáshelyzetet teremt, hogy a rendeletek szerint ő, vagy erre jogosult hozzátartozója igónyjogosultságot kap személyi tulajdonában lévő megüresedett lakás elfoglalásra. Legutóbbi 2 év adatainak áttekintése alapján a személyi tulajdonban igénybevétel lehetősége a megüresedásek lo $-án alul van, és ezek a helyiségek is olyan rossz SS