MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1966
1966-09-30 70. öe. - 1966_PB 70/47
- 43 _ őialista értelmiség számának és arányának növekedésével. 23 társadalmi réteg tagjainak mind nagyobb hányada a zo nosul a szocializmussal. A szocialista társadalom további megerősödése az értelmiség más kategóriájának lojalitását is eredményezte. A nép jó szolgálatának inditéka többségüknél tehetségük és tudásuk hasznosításának szándékából ered. Alkotó munkájuk nyomán tovább erősödtek a tudomány és a gyakorlat egysége megteremtésére irányuló törekvések. Az anyagi és erkölcsi megbecsülés társadalmi rendünkhöz való kötődésüket tovább erősítette, mégis állandó beszédtéma közöttük, hogy fizetésük nincs arányban felkészültségükkel és munkájuk társadalmi hasznával. Az orvosok közül sokan ezzel indokMják, hogy az etikai helyzet alakulásában nincsen előre haladás, sőt helyenként ^| jelentős visszaesés tapasztalható. A nevelő munka gyengesége, a gazdasági és a szükség szerinti adminisztratív intézkedések hiánya e helyzet javulását gátolja. A kétségtelen politikai, ideológiai fejlődés ellenére a budapesti értelmiség zöme még sem rendelkezik kellő ideológiaip olitíkai biztonsá g gal. A társadalmi fejlődés bonyolult összefüggéseit nem mindig a valóságnak megfelelően értékeli, igy könnyen hajlamos nem egyszer érzelmi inditékok alapján szélsőséges megállapításokra is. A P olitikai-ideológiai fejlődésük üteme egyenetle n. Különböző rétegeik és az ezeken belüli csoportok között is jelentős fejlődésbeli különbségek vannak. Mig a műszaki értelmiségiek és a pedagógusok ,. fejlődése számottevő, az orvosok közötti előrehaladás lelassult ütemű. A tá..:sadalon-tudományi kutatók többsége szilárd marxista talajon áll, a természet- és műszaki tudományos kutatók közül több a politikai élettől elzárkózik, egy részük-nyíltan tagadja a tudomáry és a marxizmus-leninizmus kapcsolatát. Sol ruknak nincs helyes képe a jelenlegi kapitalizmusról. Szembetűnő, hogy az összehasonlításnál egyoldalúan a fejlett tőkés országok technikai fejlettségét veszik alapul. Különösen a műszaki értelmiségben erős a készség arra, hogy a két rendszert a műszaki színvonal alapján vessék egybe. Többen csodálják ez országok gazdagságát, az ott élő értelmiség életszínvonalát, jlnnek ellenére csak kik*
